Káprály: háttérben szeretne maradni

Játékvezetőkről

2020-08-02 15:53:56
Káprály Mihály |

Káprály Mihály - forrás: nso.hu
Forrás: nso.hu - Káprály Mihály

Három esztendeje még a budapesti első osztályban bíráskodott, idén júniusban pedig első élvonalbeli mérkőzését vezethette Káprály Mihály.

Vecsésen edzőtáborozott a játékvezetői keret, amelynek tagjai közül többen jó eséllyel a jövőben szerepet kaphatnak a legmagasabb osztályban – így például Káprály Mihály, aki a 33. fordulóban rendezett ZTE FC–Mol Fehérvár (1–1) mérkőzésen először vezethetett az élvonalban.

„Hatalmas élmény és megtisztelő volt közreműködni a találkozón, minden másodpercét élveztem   – mondta lapunknak a 29 esztendős bíró.  – Elégedettség azonban csak annak kapcsán lehet bennem, hogy lehetőségem lett a legmagasabb osztályban működni. Kétszer visszanéztem a meccset, majd különböző szempontok szerint összevágtam magamnak videókat, amelyekből leszűrhettem, mit csináltam jól vagy rosszul. Továbbá megkaptam a mérkőzés szakmai értékelését, amelyből próbálok tanulni.”

Az önkritikus játékvezető lapunk helyszíni tudósítójától 7-es értékelést kapott első élvonalbeli munkájára – megkérdeztük, mennyire követi figyelemmel a Nemzeti Sport rá vonatkozó osztályzatait.

„A saját teljesítményem megítélésénél nem gondolnám, hogy az volna az irányadó, de természetesen számít, milyen visszajelzést kapok a Nemzeti Sporttól. A szakmai kritériumoknak való megfelelés ösztönöz elsősorban, de mások véleménye sem közömbös számomra. Ugyanakkor a sajtó, a labdarúgók és a játékvezetők szerintem egységet alkotnak, ezért nyitottnak kell lennünk egymás felé.”

Adva van a kérdés, hogyan jutott el addig, hogy ilyen fiatalon élvonalbeli mérkőzést vezessen? A kárpátaljai születésű, Nyíregyházáról induló bíró három évvel ezelőtt még a budapesti első osztályban vezetett, gyors előmenetel tehát az övé.

„Tizennyolc évesen tettem játékvezetői vizsgát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Labdarúgó-szövetségnél .  Kezdetben asszisztensként, később pedig játékvezetőként felépítettek, megjártam a megyei bajnokságokat, mígnem felkerültem az országos keretbe. Voltak nehézségek a pályámon, megtörtént, hogy Oroszországban kellett napokon át tárgyalnom a munkámból kifolyólag, ám önköltségen hazarepültem az országos játékvezető keretkiválasztóra, de abban az évben nem sikerült felkerülnöm. Eleinte hobbi volt, majd hivatás lett a játékvezetés, ezt az is mutatja, hogy miután egyetemi tanulmányaim Budapesthez kötöttek, másfél éven át jártam haza megyei mérkőzéseket vezetni hétvégenként. Később a Budapesti Labdarúgó-szövetségnél dolgoztam, majd kétezertizenhétben az országos, NB III-as, az előző idényben pedig az NB II-es kerethez csatlakozhattam. Hét másodosztályú mérkőzésen kaptam feladatot, a tavasszal pedig már az élvonalban számítottak rám alapvonali játékvezetőként, majd játékvezetőként. A bajnokság rendkívül kiélezett, hatalmas a tét a tizenkét csapatos NB I-ben, a színvonal, a tempó folyamatosan emelkedik, úgyhogy állandóan tanulnom kell. Hogy milyen a játékvezetői felfogásom? Nos, egyszer azt mondtam a kollégáimnak, igazán úgy tudunk háttérben maradni, ha megtanuljuk, mikor kell előtérbe lépni. A játék folyamatosságának támogatása, a törekvés rá a modern futball alapvető elvárása, ezt szeretném segíteni.”

Korábban mentora Szabó Zsolt volt.


nso.hu (szponzorált tartalom)
 

Hozzászólások: