A játékvezetés néhány kérdése

Történelem

1966-02-15 17:30:35

Labda a levegőben - forrás: vidi.hu
Forrás: vidi.hu - Labda a levegőben

Kik azok az emberek, akik vállalják a labdarúgó játékvezetést, e népszerűnek egyáltalán nem mondható feladatot? Az ismertebbek közül Zsolt színházi főügyelő, Gere banktisztviselő, Aranyosi szerszámkészítő lakatos, Soós G. gépkocsivezető, Biróczky nyomdász. Találkozhatunk honvédségi és MÁV alkalmazottal, de mondhatnánk azt is, hogy társadalmi életünk széles területéről kerülnek ki a labdarúgó játékvezetők.

Milyen tényezők hatására került a játékvezetők 4000 fős tábora erre a pályára? Többeket érdekelt már, hogy a játékvezetés főfoglalkozás-e? Az érdeklődők, a nemleges választ hitetlenkedve fogadják. Pedig a labdarúgó játékvezetés bonyolult gépezetét minden szinten társadalmi munkások irányítják, és ide sorolhatók a játékvezetők is. Ügy gondolom, hogy a költségtérítés összegének ismeretében nem szükséges a játékvezetőket más kategóriába sorolni. Azon túl, hogy szeretik ezt a népszerű sportot, tenni is akarnak érte kikapcsolódásnak, hasznos időtöltésnek, testkultúrájuk növelésének is tekintik a játékvezetést. Húzóerő az is, hogy az alsóbb osztályból fokozatosan az országos keretbe lehet jutni, s ezen belül nyitva áll az út akár a FIFA-keret tagságig.

Köztudomású, hogy az 1962-es idényben már nem vezettek NB I- es mérkőzést azok a játékvezetők, akik betöltötték a 45. életévüket. Ezzel egy időben született az a határozat is, hogy a legjelentősebb hazai bajnoki mérkőzések vezetésére külföldi játékvezetőket kell meghívni. Meglehetősen nehéz helyzetbe került ekkor a Játékvezetők Testületének országos elnöksége, míg sikerült betölteni azt az űrt, ami a határozat következtében keletkezett. Példa rá: az 1964-es esztendőben 22, 1965-ben viszont már csak 10 külföldi játékvezető működött közre hazai bajnoki mérkőzéseken.

Játékvezetőink külföldön is helytálltak. A FIFA keret tagok közül: Aranyosi 5, Bircsák 4, Emsberger 5, Gere 5, Soós G. 5. Vadas Gy. 5. Zsolt 7., az NB I-es keret más tagjai pedig 16 alkalommal működtek közre mint vezetőbírók vagy partjelzők nemzetközi mérkőzéseken. Elmondhatjuk, hogy eredményes volt az 1965-ös esztendő. Emelkedett a játékvezetés színvonala, megfelelőnek bizonyult a játékvezetők szabályismerete, s általában kielégítő volt erőnlétük.

A múlt évben egyébként az NB 1-es gárdába 21, az NB I B- sbe 24, az NB II-esbe 46 bíró tartozott, összesen tehát 91 játékvezető volt az országos keret tagja. 1966-ra az összlétszám nem változik. A keretek átlag életkor szerinti megoszlása 1965-ben: NB I- ben 41,6, NB I B-ben 41,3, NB II- ben 40,7 év. Korhatáron túliak száma: NB I-ben 6, NB I B-ben 6, NB II-ben 9, összesen: 21 játékvezető haladta meg a 45. életévet. Korengedélyt kapott pl: az NB I-ből Aranyosi, Gere, Fehérvári, Kaposi, Soós G. és Horváth L. Ebben az évben tölti be 45. életévét Zsolt, és Vadas Gy. Véleményünk szerint idős az országos keret. 1966-ban ennek megfelelően hozunk intézkedéseket.

A korhatár kérdésében sok vélemény, ellenérv hangzott el, s az az értelmezés körül is voltak zavarok. Az Országos JT elnöksége egyetért az MTS idevonatkozó határozatával, és ennek helyes értelmezését az alábbiakban adja: az NB I-es keret tagjai részére korengedélyt — a JT javaslatára — az MLSZ Elnöksége, NB I B és az NB II-s keret tagok részére az Országos Játékvezetők Testületének elnöksége adhat. Az az NB I-es játékvezető, aki nem kap korengedélyt, az Országos Játékvezetők Testületé elnökségének hozzájárulásával azonban NB I B, és alacsonyabb osztályban tovább működhet. Az NB Ill-ban és a még alacsonyabb osztályokban egyáltalán nincs korhatár, itt tehát, korengedélyre nincs szükség a további foglalkoztatáshoz. A korhatár intézkedés helyes értelmezése segíti a vezetés munkáját, ösztönöz a jobb teljesítményekre. Akiknek erkölcsi magatartása és szakmai működése megfelelő, teljesítményeik alapján ugyanúgy megkapják a korengedélyt, ahogy ez az esetek többségében 1966-ban is megtörtént.

A labdarúgó játékvezetőknél jelentkező ösztönöző és visszahúzó erők egymásmellé állításakor kiderül, hogy több a negatívum s ezek eredményezik az időelőtti visszavonulást, vagy tartanak távol több száz érdeklődőt az alapfokú tanfolyamoktól. Részben ennek tulajdonítható, hogy országor san stagnál a játékvezetői létszám. Van olyan megye, pl. ahol gondot okoz az egyes bajnoki fordulókra megfelelő számú játékvezető biztosítása. Budapesten 1964-ben hetenként 3—4 mérkőzésen is működtek a játékvezetők. A létszám növelé.- sére, fiatalok megnyerésére, a már működő játékvezetők megtartására komoly erőfeszítéseket tesznek az MTS területi szervei. De vajon elégségesek-e a jelenlegi intézkedések, felhasználjuk-e kellőképpen az ösztönzés olyan lehetőségeit, mint például: az arra érdemes játékvezetők visszavonulásuk alkalmával kapjanak magas sport- kitüntetést. Érdemes lenne foglalkozni az arany síp létesítésének gondolatával. Az éves munka jutal mazása, ajándéktárgyak átadása az év végi munkaértekezleteken.

Tizenöt, illetve huszonöt évi működésért arany vagy ezüst jelvény átadása. Az ösztönzés és az elismerés gondolatkörébe tartozik a játékvezetők, versenybírók védelme. Azok a szervek, amelyek illetékesek, fokozottabb mértékben biztosítsák a labdarúgó pályák rendjét, az olyan légkört, amely zavartalanná teszi a mérkőzések lefolyását. A Játékvezetők Testületének országos elnöksége 1966-ban már 1967-re is készül, akkor kerül bevezetésre ugyanis az új labdarúgó versenyrendszer. Két év alatt megközelítőleg 35 fővel kívánjuk felfrissíteni az országos keretet. Az NB II-s keretet már 1966-ra úgy állítottuk össze, hogy a kerettagok megfelelő számú mérkőzéshez jussanak, továbbá, hogy életkorban és szakmai fejlődésben egyaránt a perspektivikus utánpótlást jelentse. Akiknél kiugró tehetséget tapasztalunk, számukra viszonylag rövid idő alatt biztosítjuk az előbbre jutást, egészen a FIFA keret tagságig. F eladatunknak tekintjük a játékvezetés színvonalának további emelését, az egységes felfogásban történő játékvezetés biztosítását. Ennek érdekében jelentetjük meg ez évben — az MTS és az MLSZ hathatós támogatásával — az új játékvezetői szabálykönyv második kiadását. Az országos ellenőrök részvételével téli továbbképző tanfolyamot rendeztünk. A vizsga eredmények nagyon jónak mondhatók. Tematikánkban helyet biztosítunk lélektani, és pedagógiai kérdések tárgyalásának is. Ez évben a nyári tatai tanfolyamon első ízben vizsgáznak fizikai állóképességből az országos keret tagjai.

Az a játékvezető, aki az elméleti és az állóképességi vizsgán nem felel meg, kimarad az országos keretből. Az MTS területi szervei minden évben rendeznek játékvezetői tanfolyamot. ahová várják az olyan fiatalokat, volt labdarúgókat akik az egyszerű szurkolóknál többet kívánnak tenni a labdarúgásért. Akiket ma még visszatart néhány negatív vonás, ne feledjék, hogy évről évre jobban megbecsülik a játékvezetőket és versenybírókat, továbbá, az 1965-ös év tapasztalatai szerint kedvezően alakulnak a játékvezetők védelme is. Meggyőződésünk, hogy 1966 a labdarúgó játékvezetés szívnonalának további emelését, a létszám növekedését és új tehetségek feltűnését eredményezi.

Fekete Károly,
az Országos JT főtitkára


Labdarúgás, 1966. február
 

Hozzászólások: