Személyes tulajdonságok

2009-11-12 07:08:09
Rovat: Oktatás |
Megye:
Játékvezetők:


A játékvezetés sajátos testi-lelki-szellemi teljesítmény, jól körülírt társas viszonyok között magasan motivált állapotban, általában feszültségekkel terhes környezetben.
Az alkalmasság nehezen határozható meg, de összetevői segítenek megérteni a jelenség lényegét.

A játékvezető testi /szomatikus/ alkalmassága:
- érzékszervek működésének épsége, mindenekelőtt a látási teljesítményt, a színérzékenységet és megkülönböztetés,
- a finom mozgások koordinációjának szintjét, ami a normális járás, a futás, az összetett mozgások /hátrálás, oldalazás stb./ harmóniájában jut kifejezésre,
- a játékvezető egyénisége, a pillanatnyi helyzet és gesztusok /testbeszéd/ közötti harmónia,
- a gesztusok eszközfunkciójának érthetősége,
- a keringés-légzés működésének egyénhez mért optimális szintje, ami 90 perces testi-szellemi teljesítmény kellő hátterét hivatott megadni: legyen elegendő a felvett, felhasználható oxigén a vállalt testi-lelki erőkifejtéshez; legyen biztosítva a játékvezető állóképessége a jó teljesítmény elérése érdekében. A fizikai összetevők egy bizonyos szintig jól fejleszthetők edzéssel /állóképesség, gyorsaság, reakcióképesség stb./.

A lelki-szellem alkalmasság, a szociális érzékenység is széles spektrumban vizsgálható /empátia készség, mások megértésére törekvés, türelem, határozottság. elfogadtatási vágy, agresszióelvezetés készsége stb./.
Azt tapasztalatból is tudjuk. hogy az egyén iskolai bizonyítványa, szellemi képzettsége és a játékvezetői teljesítmény között nincs szoros összefüggés. Ez a tapasztalat óvatosan azt is jelzi, hogy a játékvezetői teljesítményben rejtett adottsági elemek is szerepelnek.
játékvezető és a játékosok között alakuljon ki bizalmi viszony, ami egymás tiszteletében nyilvánuljon meg. A játékosok ügyelnek a játékvezetői szaktekintély sérthetetlenségére. Az erősen énközpontú játékvezető döntéseit zavarhatják, módosíthatják, ferdíthetik, deformálhatják szubjektív szempontok.
A játékosok nem figyelnek a mesterségesen felduzzasztott tekintélyre.
Nagyon sajátos értelmi képességet kíván a szabályalkalmazás, szabályértelmezés /főként kritikus helyzetekben/. Ez több a szabályismeretnél. sajátos képesség egyúttal alkalmassági tényezőt képvisel.
Az sem kétséges azonban, hogy vitathatatlanul a szabályismeret szolgál a képesség alapjául.
A tartalmas képzési formák nélkülönözhetetlenek, mert módot adnak a szabályok alkotó alkalmazásának sokrétű megközelítésére, elősegítve az alkalmazás változatait, a lehetséges és követhető megoldásokat. Számos jó követésre méltó megoldásra bukkanhatunk anélkül, hogy egyéniségünket feladnánk. Nem kétséges azonban az, hogy a szabályalkalmazásban a gyakorlat, a játékvezetés segít a leghatékonyabban.

Vezetői képesség:
A játékvezetői tisztség, szerep, oktatói munka is, és értelme szerint vezetői, irányítói tevékenység is. Az ún. vezetői képesség alig fejleszthető. Ez vagy van, vagy nincs.
A játékosokkal kapcsolatban vezetői szintek vannak, amelyek sorrendje:
- eleinte serdülő, ifjúsági, felnőtt /ez a tanulás, az előrehaladás módszere/.
- később felnőtt, ifjúsági, serdülő /ami a működés szükségszerű rendje/.
- majd a felnőtt /a már képzett játékvezető foglalkoztatására jellemző/.

Az asszisztensekkel való együttműködés, illetve azok jó vezetése az egyéniségen múlik. A játékvezetőnek az életkort, a labdarúgók szakmai,- játékszabály ismeretét figyelembe véve széles spektrumban kell vezetői képességét gyakorolnia.
A ?jó vezető? azt jelenti, hogy tud dönteni, utasítani, felelősséget vállalni, képes indulatokat megfékezni, fegyelmezni, helyes magatartást tanúsítani, tehát pszichésen a jó játékvezető erényével rendelkezik.

Kommunikációs készség:
A játéktéren esetenként elengedhetetlenül fontos a kommunikáció.
A síp és a testbeszédi elemek alkalmazásán túl fontos a beszéd.
A játékvezető szóbeli közlésének rövidnek, érthetőnek, udvariasnak, határozottnak kell lennie. Törekedni kell arra, hogy a játékos szóbeli közléseinél biztonságosan megállapítható legyen a segítő, az elutasító, a támadó, a gúnyoló, az otromba, a durva megnyilvánulás, ezért a játékvezetőnek rendelkeznie kell megfelelő szelekciós képességgel.
A megértésnél szükséges a közös hajlam egymás álláspontjának elfogadásához, aminek alapja az egymásról, a játékról alkotott vélemény közeledése.
A játékvezetőnek nincs ideje, nem feladata a folyamatos szabálymagyarázat /serdülő és ifjúsági szinten még elvárható/, a mit-miért ítélt magyarázata.

FORRÁS: Hornyák Lajos: A labdarúgás szabályai; ISBN: 963 202 807 4