Berzi az örök túlélő

2013-12-09 04:51:24
Rovat: Botrány |
Megye:
Játékvezetők:


eg a magyar labdarúgás örökös túlélőit. A sorozat mostani részében az MLSZ alelnöke, elnökségi tagja, nemzetközi igazgatója, JB. elnöke, azaz BERZI Sándor szerepel a porondon. Gyakorlatilag jelenleg ő az MLSZ első számú vezetője, az élet halál ura!Ki az, aki az MLSZ-ben 25 éve az állandóságot képviseli?  Berzi Sándor a nyelvtudásával, megnyerő modorával, viselkedésével érte el, hogy nélkülözhetetlenné pozicionálta magát. 2010-ben Csányi Sándortól kapta meg újra a lehetőséget. A nagy túlélőket bemutató sorozatunk befejező részét neki szenteljük.

A stabilan teljesítő futballkultúrákban teljesen természetesnek számít, ha a szurkolók nagy része azt sem tudja, hogy hívják a szövetség elnökét vagy a főtitkárát, inkább azt figyelik, hogy miként teljesítenek a topligában érdekelt futballistáik.

Nekünk Berzi Sándor nevének megismerése jutott, aki a Vasas tartalékcsapatában futballozott, míg édesapja még Illovszkyval egy csatársorban. Harminckét éves korában egyik napról a másikra lett az MTK alkalmazottja, tíz év múlva, 1989-ben pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) főtitkára.

Hét éven át, 1996-ig töltötte be a posztot, akkor Laczkó Mihály menesztette, ezért természetesen nagyon szurkolt, hogy az 1998-as elnökválasztáson Kovács Attila fusson be, mert az új elnök új lehetőséget tartogatott számára.

 

Amikor Kovácsot Deutsch Tamás sportminiszter felfüggesztette, Berzi is képben maradt, ugyanis az új szeleket megérezve, még időben kihátrált Kovács mögül, így Bozóky Imre érkezésekor előbb ideiglenes főtitkár maradt (nincs jelentősége, megpróbálták-e őt lecserélni), majd lojalitásának eredményeként maradhatott.

Kisteleki István elnöksége változást hozott a magyar futballszövetségben, legalábbis HR-vonalon, és 2006-ban, ahogy a sorozatunk első részében bemutatott örök vesztes Róth Antalnak, vagy a kapitányságtól irtózó, de eredménykényszer nélküli, jól fizető feladatokat szívesen vállaló Nyilasi Tibornak, úgy Berzinek is mennie kellett. Átmeneti távollétében, 2008 áprilisában a Videotonnál ügyvezető lett. Ez a következő évek szempontjából fontos állomás, hiszen Fehérváron ekkor Mezey György a vezetőedző, és mivel nagyon régről ismerték és segítették egymást, ideálisabb jelölt nem is lehetett nála. A szívességet 2010-ben kapta vissza Mezey, aki Berzi közvetítésével visszakerült az MLSZ-be.

2010-ben Csányi Sándor elvállalta az MLSZ vezetését, bizalmat szavazott Berzinek, mert azt gondolta: az évtizedek alatt felépített kapcsolati hálót vétek lenne nem kihasználni, ráadásul neki, aki kívülről - a bankszektorból érkezett - a futballba hasznos háttérinformációkat adhatott a szereplőkről.

Berzi nagyon hatásosan tudja eladni magát - Csányi sem láthatott mást -, ha az UEFA- vagy éppen a FIFA-székházban van elintéznivalója, mindenkinek köszön, szinte mindenki ismeri, mosolyognak rá, mindenkinek van egy kedves szava hozzá, ami abból is adódhat, hogy nagy vitákba nem szokott belemenni a magyar futballért mások kárára.

A wikipediás adatlapján a következő szerepel:

kellemes modorú, szolgálatkész, udvarias, a mások véleményét is meghallgató, kapcsolatteremtésre alkalmas, a labdarúgást belülről is ismerő tisztségviselő.

Bárki is írta róla, tökéletesen ismeri, és nyilván a konfliktusvállalás sem az erős oldala, a látszatkeltés, hogy ő Orbán Viktorral jóban van, annál inkább.

Mi motiválja még mindig a 65 éves Berzit?

Ehhez vissza kell ugrani 1998-hoz, amikor Kovács Attilától találkozót kért. Bocsák Miklós Szél ellen című könyve szerint a következő beszélgetés zajlott le köztük.

?Most olyan helyzetben vagyok, mint egy rosszlány: független attól, mi zajlik a világban, ennek is odatartanám magam, meg annak is, csak hogy főtitkár lehessek.?

 (A könyv megjelenése óta ezt az információt soha nem cáfolta az érintett.)

Berzi pozíciókórsága arra is visszavezethető, hogy az Európai Labdarúgó Szövetségnél (UEFA) csak úgy lehet betölteni funkciókat, ha valaki a hazai szövetségben minimum elnökségi tag, tehát ha valaki odahaza elveszíti posztját, akkor értelemszerűen az UEFA-nak sem kell többé.

Éppen ezért amikor Berzi itthon körön kívülre került, foggal-körömmel küzdött, hogy visszakerülhessen, és a következő választást már újra a számára megnyugtató pozícióból várhassa Svájcban.

A pozíció természetesen anyagi haszonnal is jár, az UEFA tisztségviselők nem kevés napidíjért dolgoznak, évente több milliós bevételük lehet belőle ? volt, aki nekünk Napidíj Sanyiként emlegette Berzit -, és nemcsak a sportág csúcseseményén, a négyévenkénti Európa-bajnokságon vannak irigylésre méltó diplomataszerepben, hanem a korosztályos, a női, illetve a futsal-Eb-ken is.

 

Berzinek természetesen abban igaza van, hogy a magyar futballnak is létérdeke, hogy a fontos bizottságokban legyen képviselete. Azonban hogy ez a gyakorlatban hogyan nyilvánul meg, arra nézzünk néhány példát.

Berzi 2010-es reaktiválása után egy évvel már az UEFA fegyelmi bizottságának alelnöke lett. Ez a testület határoz például a játékoseltiltásokról és az esetleg tagszövetségek szankcióiról is.

Berzi eközben erősen vitatható lépéseket tett itthon: úgy lett nemzetközi igazgató, hogy eközben elfelejtett lemondani elnökségi tagságáról, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy annak az elnökségnek tartozik beszámolási kötelezettséggel, amelyiknek ő maga is tagja. Álomszerű: részben önmagunk főnökének lenni egy nagy szervezetben. (Borbély Zoltán lemondott az elnökségi tagságról, amikor 2011-ben kommunikációs igazgató lett, neki más volt az értékrendje.)

Az elnökségi tagságért nem jár pénz, ezért kellett neki a nemzetközi igazgatóság, amiért pénzt kap, és nem zavarta, hogy elődje ezt ingyen vezette.

A halmozás akkor folytatódott, amikor a játékvezetői bizottság is az égisze alá került. Erről tehet a legkevésbé, hiszen az UEFA előírja, csak elnökségi tagsággal lehet valaki a bíróvezér.

A másik megkérdőjelezhető lépésnek súlyos következményei lettek. Bienerth Gusztávot ugyanis visszahívták a FIFA jogi bizottságából, ahová 2010 januárjában eredetileg öt évre válaszották be, a vb nyitómeccsén is ő képviselte Magyarországot.

Mi volt Bienerth menesztésének az oka?

Az utóbbi harminc év legjelentősebb magyar sportdiplomáciai eredménye a Puskás-díj, aminek ő volt az élharcosa. A Puskás-díj az év legszebb gólszerzőjének jár, a nyertes futballista az Aranylabda átadásakor kapja meg. A FIFA-kongresszus Budapestre szervezése is az ő egyik érdeme.

Bienerth abszolút kívülálló volt ? az üzleti életben épített fel példás karriert -, nem függött senkitől, nyilván ez is közrejátszott a sikerében, nem mosolygott senkire, hanem tárgyalt és jól érvelt.

Berzi azonban 2012-ben régi harcostársát, Izsó Ignácot juttatta pozícióhoz, akit jól ismert a Vasasból, az egykori középcsatár a futballt azonban akkoriban saját ügyvédi irodájából figyelhette csak.

És akkor a botrány

2012 februárjában az MLSZ nagy sikerként értékelte Izsó bekerülését, arról azonban elmulasztott tájékoztatást adni, hogy milyen háttérmunka volt mögötte, és hogy Izsó egy valójában már létező, névre szóló helyet vett át. Bienerthet ugyanis még januárban arról értesítette a FIFA, hogy újabb négy évre ő maradhat a bizottság tagja, majd februárban arról: tagságát az MLSZ megvétózta, ezért a megbízatást el kell venni tőle.

Berzinek a személyzeti politikához joga van, bár Izsó nyelvtudása, kapcsolatteremtő képessége messze van Bienerthétől, és a tekintélye sem említhető vele egy lapon.

Nyilván ez sem könnyítette meg az információramlást az MLSZ és a FIFA között, aminek kicsúcsosodása egyértelműen a románok elleni zárt kapus büntetés volt. Erről ugyanis az MLSZ nagyjából akkor értesült, amikor 2013 január elején a hírügynökségek közölték, jóllehet a határozat novemberi volt. Érdekesség, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy nappal korábban a FIFA-vezérrel, Sepp Blatterrel volt egy társaságban az Aranylabda átadásakor, de még csak utalást sem tettek neki.

Sok kérdés felmerül ilyenkor:

- Jól végzi-e az a nemzetközi igazgató a dolgát, akinek az MLSZ alapszabályában lefektetett legfontosabb feladata a kapcsolattartás a FIFA-val?

- Ha esetleg mégis tudott erről, miért nem próbált meg valamit tenni?

Hiszen például az ukránoknak sikerült elérniük, hogy az utolsó komoly téttel bíró selejtezőjükön nézők legyenek. Velünk szemben azonban könnyen példát statuálhattak. Arról nem is beszélve, hogy egy komoly kockázatokkal járó izraeliek elleni meccs ? ez volt a büntetés kiváltó oka - lekötése sem valósulhatott meg a nemzetközi igazgató tudta nélkül.

Két korábbi elnökségi tag, akik nem a futballból élnek, hanem az üzleti szférában szereztek nevet maguknak, megerősítették: ha Bienerth van a bizottságban, korábban értesülünk a nagy károkat okozó határozatról, amit már csak szívességből is a tudtára adtak volna.

A hirtelen fordulat és véleményváltozás évtizedek óta sajátja. Sokáig ő volt az egyik legfőbb védelmezője Egervárinak, a két súlyos vereség (Bukarest 0-3 és Amszterdam 8-1) után viszont a legnagyobb ellensége lett a korábbi cimborának, persze csak házon vagy elnökségen belül, mert az érdekei így kívánják.

Hamarosan kiderül, meddig tudja még eladni a semmit Berzi, nem rossz ópium a magyar futball, de inkább lejövök a szerről. Ha viszont az eddigi szereplőkről eddig nem ismert információi vannak, ide nyugodtan írhat. Ha kihagytunk valakit, akkor is.