focibiro.hu


Puhl Sándor: 60!

2015-07-14 07:23:27
Megye:
Játékvezetők: Puhl Sándor |


Kedden tölti be 60. életévét Puhl Sándor, akit négyszer választottak meg a világ legjobb futballbírójának és aki első magyarként vezetett világbajnoki döntőt. 

1955. július 14-én született Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Emődön nevelkedett. Játékvezetői vizsgáját tizenöt éves korában, 1970-ben tette le Mezőkövesden, és egy évre rá már az Ónod-Varbó megyei rangadót vezette. 1978-ban minősítették NB III-as bírónak, majd 1982-ben kezdett az országos keret tagjaként működni az NB II-ben. Az NB I-ben 1984-ben bíráskodott először egy Vasas-Csepel mérkőzésen, melyet a házigazdák nyertek 3-0-ra. Egyik mentora Jaczina Róbert korábbi nemzetközi játékvezető volt.

 

Pályafutása során összesen 225 NB I-es találkozón fújta a sípot, amivel a magyar örökranglistán a második helyre került Bede Ferenc mögé. Második ligás mérkőzéseinek száma 36. Nemzetközi karrierje 1988-ban kezdődött, amikor 140 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött a Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottsága nemzetközi játékvezetőnek terjesztette fel. Több válogatott és európai kupamérkőzést vezetett, segített partbíróként, illetve negyedik bíróként. UEFA-besorolás szerint a mester kategóriában tevékenykedett. 1989-ben az indiai Nehru Kupán kapott feladatot, majd az izraeli Maccabi Játékokon fújhatta a sípot. 1991-ben a portugáliai ifjúsági labdarúgó-világbajnokságra delegálták, 1992-ben Vágner László társaságában első magyarként vezethetett mérkőzéseket a katari nemzeti bajnokságban, 1997-ben pedig a Borussia Dortmund-Juventus Bajnokok Ligája-fináléban volt sípmester.

 

Ugyanebben az évben a Manchester United FC-Feyenoord Bajnokok Ligája-mérkőzésen nem (eléggé) torolt meg egy durva szabálytalanságot, amiért féléves ?szabadságra? küldték, s ezért nem kapott meghívást az 1998-as vb-re. Játékvezetői tevékenységének elősegítése érdekében állandó partjelzőket, segítőket jelöltek ki mellé: eleinte a Márton Sándor-Varga László, majd a Hamar László-dr. Bozóky Imre (a későbbi MLSZ-elnök) páros támogatásával jutott egyre magasabbra a világ játékvezetői ranglétráján. 

 

Két Európa-bajnokságon is közreműködött: az 1992-es svédországi kontinensviadalon és az 1996-os angliai tornán. A magyar futballbíráskodás legnagyobb sikereként négy mérkőzést vezetett az 1994-es világbajnokságon az Egyesült Államokban, köztük a Brazília-Olaszország döntőt, ahol tizenegyesekkel Brazília győzött. Pályafutása során összesen 70 nemzetközi találkozót (köztük 30 válogatott mérkőzést) vezetett, játékvezetői karrierjét 2000-ben fejezte be. 2001-2006 között a Magyar Labdarúgó Szövetség kinevezte a játékvezetői bizottság és az önálló, érdekvédelmi szervezetként működő játékvezetői testület elnökének, 2000 és 2006 között az MLSZ alelnöke is volt. 2006-ig a MOB tagjaként ő képviselte a labdarúgást a hazai olimpiai mozgalomban. 2002-től 2007-ig tagja volt a FIFA játékvezetői bizottságának, az UEFA pedig rendszeresen foglalkoztatta nemzetközi mérkőzések játékvezető-ellenőreként. 2011 óta az MLSZ játékvezetői bizottságának egyik alelnöke, emellett a Sport TV szakkommentátoraként tevékenykedett. A labdarúgás statisztikájával és történetével foglalkozó szervezet (IFFHS) sorozatban négyszer (1994, 1995, 1996, 1997) választotta meg Puhl Sándort a világ legjobb játékvezetőjének. 2011-ben az IFFHS az elmúlt negyed évszázad hatodik legjobb játékvezetőjének választotta. Itthon elnyerte az Aranysípot, s kétszer lett Magyarország legjobb játékvezetője (1992, 1995).

 

Az 1994-es világbajnoki döntő vezetésének emlékére megkapta a világkupa kicsinyített mását. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztkeresztjével tüntették ki, Eger és Emőd városa díszpolgárává fogadta - írja a lokal.hu!