Alapjaiban változtathatja meg a labdarúgást a FIFA szabályalkotó testületének döntése. Az ultrakonzervatív grémium úgy határozott, a játékvezetők kulcsszituációk alkalmával (például tizenegyes vagy kiállítás megítélésénél) videózhatnak. A határozat nyomán teljesen átalakulhat a játék: többperces szünetek tarkíthatják majd a meccseket. Történelmi döntést hoztun - összegzett Gianni Infantino, a FIFA új elnöke, miután a szervezet szabályalkotó testülete, az IFAB úgy határozott: engedélyezi a videó használatát a futballbíráknak. A gyakorlatban ez többéves procedúra rajtját jelenti, hiszen
a tesztek is csak a 2017/2018-as évadban kezdődnek.
Ugyanakkor jelzi a változás súlyát, hogy a próbára már korábban bejelentkezett a brazil és a német szövetség, azaz topbajnokságokban kísérletezhetnek a reformmal. Meglepő, hogy a játék menetét lényegében nem befolyásoló, azonnali segítséget nyújtó gólvonal-technológiát is csak meglehetősen későn engedélyező szabályalkotó testület, az IFAB ezúttal nem a kis lépések politikáját követte. A játékvezetők ugyanis a tervek szerint szinte az összes kulcsdöntésnél támaszkodhatnak majd a technikai segítségre: kiállításoknál, góloknál, tizenegyeseknél, sőt a szabálytalankodó futballista azonosításánál is.
![]() |
Nincs üveggömb a kezében, de Infantino már látja a jövőt HANNAH MCKAY / Reuters |
A futball szabályrendszere viszont lényegénél fogva szubjektív: olyan ütközések követik egymást, amelyeket a játékvezetők ellentétesen is megítélhetnek, a világ legjobb bírái órákig vitatkozhatnak arról, fault volt-e a két labdarúgó találkozása.Sokszor akár kameraállások sorából megnézve a jelenetet egymásnak ellentmondó következtetésre juthat akár ugyanaz a játékvezető is. Azaz szélsőséges esetben percenként, percekre is megállhat a játék, ha egymást követik a nehéz döntések a gyepen. És sorolhatnánk a dilemmákat napestig... A legnagyobb kihívásra ráadásul ezúttal sem próbálnak felelni. Egyelőre nem létezik ugyanis olyan kamerarendszer és olyan okos szoftver, amely a les ügyében választ kínálna. Elvégre offside-nál nem elég az ismétlés, a felvételelemzés; ha nincs azonnali reakció a géptől, nincs megoldás sem. Amennyiben az asszisztens megállít egy játékost, aki - mint utóbb kiderül - nem volt leshelyzetben az indításkor, utána már nem lehet neki szólni, hogy mégis fusson tovább, miközben arra kérjük a védőket, korábbi pozíciójukba álljanak vissza. Ha viszont a csatár a félpályától nyargal egyedül a kapuig, majd szólnak neki, hogy a partjelző hibázott, lesen volt, akkor komédiába fordul a találkozó. Minden nehézség, kezelhetetlennek látszó helyzet ellenére a FIFA aligha várhatott tovább a döntéssel. Egyrészt a luxusarénák wifilehetőséggel csábítják a szurkolókat, több tízezren még a lelátón ülve nézik vissza okostelefonjaikon a vitatott helyzeteket, a média ezer szögből mutatja az eseményeket,
már-már nevetséges, hogy éppen az, akinek döntenie kell, a bíró tud a legkevesebbet az adott esetről.Másrészt az emberi teljesítményen sokat javítani már nem lehet, miközben egy ítéleten euró-tízmilliók, sorsok múlhatnak. A mai topbírák professzionális körülmények között készülnek, kapnak technikai segítséget a kommunikációs szettől a bíró karján lévő érzékelőnek üzenetet küldő partjelzőzászlóig, ám nem tudnak minden helyzetben jó döntést hozni. Minimális hibaszázalékkal dolgoznak, elbírják a média, a világsztárok, a több tízezer szurkoló nyomását, hosszabbításos meccseken akár 120 percig követik a csúcsmeccsek tempóját, több évtizedes rutinnal, harmincéves korukon túl érkeznek az elit meccsekre.