focibiro.hu


Szabadon verhetik a játékvezetők egymást?

2016-05-24 20:35:47
Megye: Veszprém |
Játékvezetők:


Továbbra sem csitulnak a kedélyek a játékvezetői verekedés ügyében. Az újabb fejlemény szerint nem tiltható el az a játékvezető aki focitornán megrúgta a kollégáját. Vajon ezentúl akkor szabad a vásár és mindenki verhet mindenkit, jövő héten meg röhögve vezethet? Ez csak Veszprémben lehetséges vagy más megyében is?

 

Korábban írtuk:

A frissítő kurzus napján a városi stadion tornacsarnokában 17 órakor kezdődött az a mérkőzés, amit egy 45 éven felüli csapatok számára szervezett terembajnokság keretein belül rendeztek. Ezen a mérkőzésen K. Attila volt a játékvezető, aki egyben nagypályás játékvezetőként is működik a megyei keretben, és aki a veszprémi csoport tagja. Ezt ő az előírások szerint korábban már jelezte a csoportvezetőjének. Az egyik csapatban a Harmadik Félidő nevűben játszott G. Zoltán, aki szintén nagypályás játékvezetőként működik, szintén a megyei keretben, és aki szintén a veszprémi csoport tagja. A meccs után G. Zoltán úgy fejezte ki az elégedetlenségét, kollégájának és csoporttársának a meccs játékvezetésének minőségével kapcsolatban, hogy megtaposta K. ATTILA játékvezető mindkét lábát, ordítva szidta és minősítette az édesanyját, és vonta kétségbe annak erkölcsét, mellette még életveszélyesen is megfenyegette kollégáját, hogy lerúgja a fejét.?

Most viszont megszületett a Fellebbviteli Bizottság döntése:

 

Az MLSZ Veszprém Megyei Igazgatóság Fellebbviteli Bizottsága G. Zoltán (3910 sportszakember) fegyelmi ügyében az MLSZ Veszprém Megyei Igazgatóság Fegyelmi Bizottsága által meghozott 2015-16/079/1. számú határozatával szemben G. Zoltán által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta az alábbi 11/2015-16.sz. határozatot: A Fellebbviteli Bizottság a 2015-16/0479/1. számú határozatot hatályon kívül helyezi és a G. Zoltánnal szemben indított fegyelmi eljárást megszünteti. A Fellebbviteli Bizottság a lerótt 5.000.- (ötezer) Ft fellebbezési illetéket visszautalni rendeli a fellebbező részére. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

 

Indoklás: Az MLSZ Veszprém Megyei Igazgatóság Fegyelmi Bizottsága 2015-16/079/1. számú határozatban (elsőfokú határozat) G. Zoltánt a Fegyelmi Szabályzat 85.§ (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásával hat hónapra, azaz 2016. március 30-tól 2016. szeptember 30-ig labdarúgással kapcsolatos mindennemű sporttevékenységtől eltiltott.

A határozat indoklása szerint a sportszakember játékosként vett részt 2016. február 21. napján megrendezett 45 éven felüliek terembajnokságán, ennek során sportszakemberhez és sportolóhoz méltatlanul szóban és tettlegesen kifogásolta a játékvezető tevékenységét, kizárólag a véletlennek köszönhető, hogy a játékvezető nem szenvedett egészségkárosodást.

Ezzel, magatartásával a sportszakember a Fegyelmi Szabályzat 7. § (3) bekezdés a) pontjában és 10. § (3) bekezdés cd) pontjaiban leírt fegyelmi vétséget követett el. Az elsőfokú határozat ellen G. Zoltán terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a Fegyelmi Szabályzat 68. § (8) bekezdés b) pontjára történő hivatkozással, másodlagosan a Fegyelmi Szabályzat 68. § (5) bekezdés c) pontjára való hivatkozással az elsőfokú határozat hatályán kívül helyezését és új eljárás elrendelését, harmadlagos a Fegyelmi Szabályzat 68. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú határozat megváltoztatását kérte akként, hogy a 10. § (3) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli megrovást szabjanak ki vele szemben. Fellebbezésének indoklása szerint a 2016. február 21. napján B. János által szervezett, néhány csapat részvételével megtartott magánrendezvény nem tartozik a Fegyelmi Szabályzat hatálya alá, így a Fegyelmi Bizottság hatáskörét túllépve hozott határozatot vele szemben. Ezt az állítását erősíti meg B. János feljegyzése, aki úgy nyilatkozott, hogy nem engedélyezi többet, hogy az általa rendezett összejövetelen vegyen részt. Nyilván azért tett ilyen kijelentést, mert ez egy meghívásos baráti összejövetel és nem szabályosan megrendezett sportrendezvény volt.

Ez az érvelését a fegyelmi bizottság egyik tagjának meghallgatása során tett észrevétele is igazolja Álláspontja szerint az elsőfokú határozat indoklásában rögzített azon tényállás, mely szerint kizárólag - a véletlennek köszönhető, hogy a játékvezető nem szenvedek egészségkárosodást -  ellentétes a fegyelmi ügy iratainak tartalmával. A fegyelmi bizottság nem a K. Attila és Ba. János által előadottak alapján alapította meg a tényállást, eljárása során, egy internetes holnapon megjelent cikket vedd figyelembe.

Az ügy érdemi illetően jelentősége van annak, hogy a sértett K. Attila maga is úgy nyilatkozott, hogy a lábára véletlenül léphetett rá, és a játékvezetői tevékenységével összefüggésben fejtette ki véleményét. K. Attila nem vett igénybe kórházi kezelést, így megalapozatlan az elsőfokú határozatnak az a megállapítása, mely szerint kizárólag a véletlennek volt köszönhető, hogy a játékvezető nem szenvedett egészségkárosodása. A fegyelmi vétség elkövetésének esetleges megállapítása esetén a kiszabott büntetés aránytalanul súlyos, nem igazodik a fegyelmi vétség súlyához és a vétkesség fokához. A Fegyelmi Bizottság nem vette figyelembe, hogy a korábban vele szemben nem szabtak ki fegyelmi büntetést és a rendezvény nézők nélkül került megrendezésre. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A Fellebbviteli Bizottsága az elsőfokú határozatot a fellebbezésben megjelölt indokok alapján bírálta felül. Elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy az MLSZ Fegyelmi Szabályzatának a fegyelmi vétség elkövetésére, azok jók követelményeire, a kiszabható büntetésekre vonatkozó rendelkezései alkalmazhatók-e a fegyelmi eljárás alá vont személlyel szemben.

A Fegyelmi Szabályzat (FSZ.) 6. §. (1) bekezdés szerint a FSZ hatálya kiterjed az MLSZ-re, a Megyei Igazgatóságokra, a sportszervezetekre. A labdarúgókra, a sportszakemberekre és a mérkőzésen résztvevőkre többek között az MLSZ Alapszabálya, szabályzata alapján. A (2) bekezdés a) pontja szerint a FSZ-t kell alkalmazni az MLSZ-re, a Megyei Igazgatóságokra, d) pontja szerint a sportágban tevékenykedő sportszakemberekre. A FSZ (3) bekezdése értelmében a FSZ-t kell alkalmazni az MLSZ, a megyei igazgatóság és a sportszervezet által rendezett labdarúgó mérkőzéseken elkövetett fegyelmi vétség elbírásánál. A Fellebbviteli Bizottság álláspontja szerint a fegyelmi ügy iratai alapján - fegyelemmel Bagó János szervező azon nyilatkozatára is mely szerint nem engedélyezi, hogy G. Zoltán az általa szervezett SENIOR 45 tornán 3 részt vegyen  egyértelműen az megalapozott következtetés vonható le, hogy G. Zoltán nem az MLSZ Veszprém Megyei igazgatósága által szervezett, a FSZ. hatálya alá tatozó labdarúgó mérkőzésen, tornán vett részt. A Fellebbviteli Bizottság azt is vizsgálta, hogy az MLSZ Veszprém Megyei Igazgatósága és G. Zoltán között 2016. január 11- én kelt megbízása szerződés tartalma alapján van- e lehetőség a FSZ rendelkezéseinek alkalmazására, a szerződés értelmezhető-e akként, hogy a MLSZ-szel, mint megbízóval megbízási jogviszonyban álló G. Zoltánra kiterjed a FSZ. személyi hatálya. Nem vitatható, hogy a FSZ.6.§.(2) bekezdés d) pontja alapján G. Zoltán, mint játékvezető ebben a minőségben sportszakembernek tekinthető.

A megbízási szerződésnek a Kötelezettségeket és jogokat meghatározó tartalma alapján az lehet megállapítani, hogy G. Zoltánnak, mint megbízottnak a szerződésben előír feladatait ? a játékvezetési, ellenőri feladatok játékvezetéssel kapcsolatos oktatások megtartása egyéb játékvezetői, ellenőri feladatok játékvezetéssel eseti feladatok ellátása - kell az MLSZ szabályzatai alapján ellátni. (megbízási szerződés 3.1 pont) G. Zoltán azonban a megbízási szerződésben meghatározott ? a szerződés szerint felmondásra is okot szolgáltató - azon kötelezettségeit, amelyekre az MLSZ szabályzatait alkalmazni lehetne nem szegte meg. Mivel a 2016. február 21-én megrendezett tornán nem játékvezetőként, nem a FSZ 6.§.(2) bekezdés d) pontjában meghatározott sportszakemberként vett részt, a FSZ. személyi hatálya nem tered ki rá. A FSZ. 36. § a) pontja szerint a már megindult eljárást meg kell szüntetni, ha az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség. Tény, hogy a FSZ. 18.§.(2) bekezdése az MLSZ Megyei Igazgatóját feljogosítja a fegyelmi eljárás kezdeményezésére. A Fegyelmi Bizottságnak azonban a fegyelmi eljárás alá vont személy védekezésére is tekintettel ez esetben vizsgálnia kellett volna, hogy a megvalósult cselekmény, illetve a fegyelmi eljárás alá vont személy, mint sportszakember a FSZ hatálya alá tartozik-e, alkalmazhatók, irányadóak-e a FSZ. rendelkezései.

E körben az elsőfokú határozat ugyan nem tartalmaz indoklást, az érdemi döntés meghozatala azonban arra utal, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy ezen védekezését a Fegyelmi Bizottság nem fogadta el, a FSZ rendelkezéseit alkalmazhatónak tartotta. A Fellebbviteli Bizottság álláspontja szerint 2016. február 21-ei magánszervezésben megvalósult sportrendezvényen történtek nem tartóznak az FSZ. hatálya alá fellebbező által elkövetett cselekmény fegyelmi vétségként az FSZ alkalmazhatóságának hiányában fegyelmi vétségnek ne tekinthető. A Fellebbviteli Bizottság mindezen indokokra tekintettel a FSZ. 68. § (4) bekezdése alapján, - új eljárás elrendelése nélkül ? a Fegyelmi Szabályzat 36. § a) pontjára figyelemmel z elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte és a fegyelmi eljárás megszüntette. Ezen döntése okán nem kellett vizsgálnia, hogy az elsőfokú határozat tényállá megállapítása mennyiben megalapozott, a Fegyelmi Bizottság követett- e el az érdemi döntésre kiható eljárási hibát, a kiszabott büntetés mennyiben volt megalapozott, az megfelelt-e a büntetés FSZ- ben meghatározott céljának.

A FSZ 69. §(3) bekezdése alapján a másodfokú határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.   Vajon K. Attila változtatott a véleményén?

Miért kell bejelenteni az Igazgatóságnak azt, ha tornára megy a játékvezető, ha nem lehet utána fegyelmi szankciót kiszabni?