Ennyit futott Szabó Zsolt

Játékvezetők statisztikái

2015-08-15 18:50:36

láb - rúg - forrás:
Forrás: - láb - rúg

Az InStat elemzőrendszer a Debrecen–Ferencváros NB I-es labdarúgó-rangadón figyelemmel követte a játékvezető, Szabó Zsolt teljesítményét is, alábbi cikkünkben a mérkőzés példáján a játékvezetés gyakorlati és elméleti mélységeibe ássuk bele magunkat.

Ha az ítéleteken túllépünk, és statisztikai szempontból vizsgáljuk a játékvezetők teljesítményét, az egyik legérdekesebb, összehasonlításra érdemes adat valószínűleg az, hogy menyit futnak a mérkőzéseken, akár a játékosokkal összevetésben. Nos, Szabó Zsolt az InStat mérése szerint 10 087 métert teljesített a rangadón, ami átlagosnak mondható.

szabozsoltHa a Bajnokok Ligája örökmozgó játékosaira gondolunk – akik mérkőzésenként olykor 12, sőt 13 kilométert is teljesítenek –, a 10 kilométer akár kevésnek is tűnhet. Ugyanakkor a játékvezetők teljesítménye esetén figyelembe kell vennünk, hogy mindig a mérkőzéshez, az iramhoz, a játék képéhez kell igazodniuk.

Bajnokok Ligája-mérkőzéseken a topjátékvezetők a legnagyobb munkabírású labdarúgókkal is felveszik a versenyt, Kassai Viktor nem egyszer teljesít 12-13 kilométereket mérkőzésenként. Egy korábbi felmérés szerint az angol Premier League játékvezetőinek átlaga 9.5 kilométer mérkőzésenként, nemzetközi porondon pedig 11.36 kilométert teljesítenek, ám a CNN már a 2010-es világbajnokság alatt is arról készített riportot, hogy a legfelkészültebb sípmesterek „túlfutják” a játékosokat.

A Premier League-ben a játékvezetők mozgása átlagosan 47 százalékban áll lassú futásból, kocogásból (Szabó Zsolt: 47 százalék), 23 százalék séta (34), 12 százalék sprintből (4.2). Nemzetközi szinten a játékvezetőknek átlagosan 84 másodpercenként (!) kell hozniuk egy „magas intenzitásúként” körülírt döntést átlagosan 165-ös pulzus mellett.

játékvezetők leginkább a box-to-box középpályásokhoz hasonlítható mozgást végeznek, azzal a különbséggel, hogy míg például Bastian Schweinsteiger, Yaya Touré vagy Paul Pogba kifejezetten feladatának tekintheti, hogy odaérjen a támadás második hullámára a tizenhatoson belülre, addig a játékvezetőknek arra kell törekedniük, hogy a büntetőterületen belül véletlenül se akadályozzák a játékot. Épp ezért azon belül csak akkor láthatjuk őket, ha a játékhelyzet (pontrúgás, lendületes kontraakció, alapvonalnál zajló „sűrű” játék) nagyon úgy kívánja.

Szabó Zsolt hőtérképe, illetve sprintjei a Loki–Fradi meccsen:
kirajzolódik a laza diagonális mozgás és a vendégcsapat fölénye (Forrás: InStat)

A játékvezetők alapvetően laza diagonális, a két asszisztens elhelyezkedésének képzeletbeli vonalára merőleges, a pályán átlós mozgást végeznek – ez kitűnik a hőtérképből is –, hogy segítőikkel együtt a pályán minél nagyobb „akcióterületet” lássanak be. Természetesen a mozgásuk főként labdaközpontú, így azt kell figyelniük, hogy mi történik a labda körül, ugyanakkor gyakran irányító középpályások módjára kell olvasniuk a játékot. Például szélen futó akciók esetén nem árt azt sem figyelniük, hogy a középen kiugró támadóval szemben nem történik-e szabálytalanság. Ez már összehangolt munkamegosztást kíván a segítőkkel. Ezért kell megjegyezni, hogy nyilvánvalóan van olyan szabálytalanság, amelynél – épp az „ideálison” felüli távolság miatt – az asszisztens elvárható segítségét kell figyelembe venniük.

Szabó Zsolt a Loki–Fradin átlagosan 20.34 méterre volt a labdától, ami számokkal szinte tökéletesen leírható módon felel meg a kívánalmaknak, ezzel összhangban van az is, hogy a szabálytalanságok befújásánál átlagosan 21.09 méterről hozott ítéletet. Szabó felkészültségét, rutinját ugyancsak aláhúzza, hogy a kulcsmomentumoknál még közelebbről, átlagosan 14.85 méterről figyelte az eseményeket.

Minden távolsági mutató esetében igaz, hogy a második félidőre csökkent az érték (átlagos távolság: 23.85 m, ill. 18.46 m; átlagos távolság kulcsmomentumoknál: 14.85, ill. 12.77), ami inkább a Fradi fölényéről, az iram csökkenéséről árulkodik, mintsem a játékvezető teljesítményéről.

Így értékelte az NSO tudósítója:

A Nemzeti Sport tudósítójának értékelése a játékvezetői működésről a DVSC–FTC mérkőzésen, Szabó Zsolt nyolcas osztályzatot kapott: „Próbált akcióközelben maradni, ha nem sikerült, asszisztensei kisegítették. A szabálytalanságok megítélésénél olykor következetlen volt, a kezezéseket sem mindig vette észre, és sok apróbb tévedése volt a mezőnyben. Engedte a kemény ütközéseket, ezt a játékosok nem értették.”

Szabó Zsolt labdarúgóként már jócskán öregfiú-korosztályhoz tartozna, ennek ellenére játékvezetőként az élvonal egyik legmegbízhatóbb tagja. Az NB I-es keret legtapasztaltabbja, 43 éves, 1999 és 2010 között FIFA-kerettag volt. 1996 óta vezet a magyar élvonalban, amelyben senki sem vezetett nála több meccset. 286 találkozóján, ha csak az átlagos 10 kilométerrel is számolunk, 2860 kilométert teljesített eddig, ami majdnem 68 maratoni futásnak felel meg…




Hozzászólások: