Focistaként a PMSC-nél kezdte, majd a Pécsi Postás, a PVSK, a Szentlőrinc, a Bóly és a Kozármisleny következett, a Bogádból vonult vissza, az NB II. volt a legmagasabb osztály, amelyben játszott. Nem számolta, de játékvezetőként sok megyei és NB III.-as meccset vezetett, az NB II.-ben pedig asszisztensként tevékenykedett. Legemlékezetesebb mérkőzéseiként a Mosonmagyaróvár–Győr bajnokit említi (amelyen az NB II.-be jutás volt a tét), valamint az idei Dunaújváros-FTC II. találkozót, ezen egyes források szerint öt-, mások szerint nyolcezer nézője jött össze. (A dunaújvárosi összecsapáson a két asszisztens baranyai volt, Éles András és Legeza László segítette ebben a minőségében a más megyébe való Jakab Árpád vezetőbíró dolgát.

– Végig jó volt a hangulat, erről elsősorban a vendégdrukkerek gondoskodtak, görögtűzzel, petárdákkal. Korrekt volt a csapatok hozzáállása, elsősorban focizni akartak, arra összpontosítottak – emlékezett vissza Éles András. Elmondása szerint neki óriási élmény volt a mérkőzés, amelyre Legezával együtt nagyon készültek, a kezdősípszó előtt egészséges versenydrukk volt bennük.
– Még sohasem fújtam vagy lengettem ennyi néző előtt és most már nem is fogok – mondta a Kozármislenyben élő Éles András. – Aktív focistaként már szerepeltem ekkora tömeg előtt, még a Kozármisleny játékosaként az NB II.-ben, Szombathelyen a Haladás ellen. De az persze egészen más volt. Egyébként pedig ami a most befejezett játékvezetői pályafutásomat illeti, szép volt, jó volt, de elég volt…

Forrás: bama.hu