Miért rossz a magyar játékvezetés?

2013-02-18 08:55:28
Rovat: Elemzés |
Megye:
Játékvezetők:


Elöljáróban: szerintem egyáltalán nem rossz a magyar játékvezetés.
Pontosabban nem rosszabb, mint a magyar a futball.
Egy magyar játékvezető nem hibázik többet egy meccsen, mint a magukat sztároknak képzelő játékosaink vagy edzőink ugyan azon az összecsapáson.


Sőt, ha szigorúan az eredményességet nézzük, akkor a magyar játékvezetők az elmúlt évtizedekben olyan világeseményeken vettek részt, sőt, játszottak főszerepet, melyeket játékosaink, nagy tudású edzőink, sportvezetőink és megmondó embereink, okoskodóink legfeljebb a televízió képernyőink néztek.
Persze, azért van gyenge pontja a játékvezetésnek.
Egyrészről a profinak nevezett futballunkban csak a játékvezetők amatőrök, és ezen az MLSZ mostani törekvése sem fog változtatni.
Az elképzelés szerint lenne nyolc profi bírónk - ha a következő bajnoki kiírást nézzük, akkor 32 profi csapatra, melyek egy hétvégi fordulóban 16 meccset játszanak. (Ugyebár az NBI mellett az NBII is profi osztály)
Na ugye ez csak viccnek szánták.
Ez semmi mást nem jelent, hogy lesz nyolc játékvezető, akiket kiemelnek a munkahelyükről, több fizetést adnak nekik, és bármikor beugraszthatóak lesznek a meccsekre.
Halkan jegyzem meg, azok a sporik, akik szóba jöttek eddig, már eddig is ezt csinálták.
Szóval ez a nagy dirrel - dúrral bejelentett profizmussá alakítás megint csak olyan intézkedés, amivel egy kicsit el akarjuk terelni a témát az igazi problémáról.
Márpedig az igazi probléma az - legalábbis szerintem -, hogy játékvezetőink nagy többsége sosem futballozott.
Volt olyan NBI-es játékvezető ismerősöm - már nem tagja a keretnek, ne nevezzük nevén, de a monogramját leírom: VB. ? aki kettőt nem tudott dekázni.
Nem tízet.
Kettőt.
Jó, persze, a játékvezetők egy része futballozott valamilyen szinten ? Vad II például kifejezetten tehetséges játékos volt, ha jól emlékszem, még a korosztályos válogatottnál is szóba került a neve anno - de a legtöbb semmilyen szinten nem játszott.
Ez pedig ahhoz vezet, hogy a szabályokat bemagolják, de a játékot nem érzik, nem értik.
És a szövetség nem is ösztönzi erre őket.
Csak hogy egy példával is alá támasszam: a megyei szövetségek most indítják az új játékvezetői tanfolyamokat.
Melyre 14 éves kortól lehet jelentkezni.
14 éves kortól.
Hát mondja már meg nekem valaki, hogy aki 14 éves korában játékvezető lesz, az mikor futballozik?
Mikor érti meg ennek a sportnak az alapját, a lényegét?
Soha.
Nem beszélve arról, hogy ezeket a 14-15 éves gyerekeket a sikeres vizsga után elküldik olyan megyei rangadókra, ahol rutinos, régi motorosok rúgják a labdát, és ahol megeszik őket.
És tudják, ez mihez vezet?
Ezekben a gyerekekben gyorsan kialakul, hogy ?én vagyok a játékvezető, én vagyok a király?.
Ugye emlékszünk az elmúlt fél évben felerősödő hangokra, melyek szerint a játékvezetők némelyike flegmán, magas lóról, uram bocsá? pofátlanul beszél a játékosokkal a meccs közben.
A fentiekben leírtak után csodálkozunk ezen?
Egy 14-15 éves gyerek talán még azt sem tudja, kinek szurkol, vagy milyen csapatok játszanak a világon.
És ilyen gyerekeket képzünk mi játékvezetőknek, ilyen gyerekekből lesznek 15-20 év múlva NBI-es kerettagok.
Olyanok, akiknek soha, semmi közük nem volt a labdarúgáshoz.
Tudom, hogy vannak olyanok, akik futballoztak, de megsérültek, ezért mentek el játékvezetőnek. Ilyen például Kassai Viktor is, de könyörgöm: ő 18 évesen végzete el a tanfolyamot, és addig legalább játszott már 3 évet egy ifi bajnokságban.
Egy 14 éves gyerek még azt sem tudja, mi szeretne lenni felnőtt korában, nemhogy azt, hogy miként kell levezetni egy felnőtt meccset.
Nem mellesleg ? és ezt saját tapasztalatból mondom ? nem mindig a legjobb játékvezetők lépdelnek a ranglétrán csúcssebességgel, hanem azok, akik a legjobban helyezkednek, uram bocsá? a legjobban nyaliznak.
A budapesti szövetségben korábban ? a mostani viszonyokat nem ismerem ? akár 3-4 év alatt is el lehetett jutni az országos kerettagságig, ehhez nem kellett más, mint a keddi szövetségi napon jó néhány sörrel érkezni a Curia utcában. Ezen néhány sör megfelelő személynek való átadása után biztosított volt a heti 4-5 mérkőzés, ami amellett, hogy nagyszerű pénzkereseti forrás, gyors előre lépést is biztosított.
Azt gondolom, ahogy a játékos képzésben lépünk előre, úgy a játékvezető képzésben is kellene fejlődnünk. Sőt, talán az egészet át kellene szerveznünk. Megdöbbennének, ha tudnák, hogy az írásbeli teszten olyan dolgokat kell tudni, hogy mennyi a labda kerülete, és milyen nyomásnak kell benne lenni.
Azt hiszem, nem ez a legfontosabb.
Miként 14-15 éves, soha nem futballozó gyerekeket sem szabad játékvezetőnek képezni.
Szerintem legalább 18, de inkább 20 évnek kellene lenni az alsó korhatárnak, és legalább 3 év igazolt labdarúgó múlttal kellene rendelkezni 14 éves kor után. Mert aki a serdülő III-ban, 10 évesen játszik egy évet, az még nem ismeri a futballt, de azért aki 17-18 évesen az ifi bajnokságban edződik, már ért valamit ebből a játékból.
Szóval azt gondolom, nem olyan intézkedéseket kell hozni, ami valóban jól hangzanak, és azt mutatják a közvéleménynek, hogy igen, ezt is megoldottuk, mert ez egyrészről nem igaz, másrészről nem ez a megoldás.
A játékvezetésünk nem lesz attól jobb, hogy azok a bírók, akik eddig amatőrként hibáztak egy-egy meccsen, mostantól profiként, több pénzért teszik azt.
A megoldás az, hogy egyrészről megreformáljuk a képzést, nem engedünk minden, testnevelésből felmentett embert játékvezetőnek csak azért, mert befizette a tanfolyam díját. Másrészről pedig körbe nézünk, keresünk olyan 20-25-28 éves játékvezetőket, akik tehetségesek, akik korábban fociztak, akik értik, ismerik ezt a játékot, akik talán már a játék csibészségével is tisztában vannak, és őket elkezdjük úgy képezni, fejleszteni, hogy a két-három év múlva bevezetett profi játékvezető keretben már ők legyenek a főszereplők. Egy olyan profi keretben, amibe nem 8 játékvezető kerül be, hiszen egy hétvégén nálunk 16 profi meccset rendeznek.

 

Forrás: http://mifocink.blog.hu - Fehér György