Ezer játékvezetőre lenne szükség

2011-12-12 17:09:20
Rovat: Oktatás |
Megye:
Játékvezetők: Hanacsek Attila |


Régi-új vezetője van a játékvezetői toborzásnak országos szinten. Hanacsek Attila korábbi FIFA-játékvezető mindemellett tagja lett az MLSZ JB elnökségének is. Az NB I-es ellenőri keret tagja először azt részletezte, hogy milyen stratégiára épül az éppen aktuális toborzási idény.

 

- Nyilván először tisztában kell lenni azzal, hogyan is állunk. Mennyi játékvezetőre van szükség ahhoz, hogy a bajnokságok - és itt elsősorban a legalsóbb szintekre gondolok- zavartalan lebonyolításához szükséges létszámot elérjük - Az NB I-ben mindig lesz elegendő számú játékvezető, köztudott azonban, hogy mennyire kevés az alacsonyabb osztályokban. Szinte kivétel nélkül minden megyében körülbelül 70-100 játékvezető hiányzik.

 

Mindezek ellenére úgy gondolom, a toborzással különösebb gond nincs, az eddig is remekül működött. A probléma inkább a megtartás területén jelentkezik. Arra gondolok, hogy a levizsgázott játékvezetőket pályán is kell tartani, hiszen óriási a kiáramlás. Például az elmúlt négy évben országos szinten körülbelül 2 500 fő levizsgázott, de majdnem ugyanennyien be is fejezték a működésüket: körülbelül 2 200 fő. Kevesebben vagyunk, mint 2007-ben. Ez elképesztő adat! Négy év alatt csupán 300 fővel nőtt az aktív játékvezetők száma. Rengeteg időt, energiát, pénzt, stb. fektetünk abba, hogy bevonjuk őket a játékvezetés rendszerébe, de a megtartásra annál kevesebb figyelem esik. Meg kell találni azokat a motivációs tényezőket, amelyek a pályán maradást segítik. Nyilván az MLSZ erőfeszítései: a jelentős díjemelés, a játékvezetőket ért fizikai támadás esetén a megvédésük (hivatalból büntetőeljárás kezdeményezése) mind-mind olyan fontos lépések, amely bizonyosan elősegíti majd ennek a hihetetlen nagyságú kiáramlásnak a lelassítását. De nem csak a külső körülmények megváltoztatása szükséges, hanem a belső, a játékvezetői társadalmon belüli lépések megtétele ugyancsak fontos feladat. Arra gondolok, hogy mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalok, s persze az idősebb játékvezetők megtartására is. Erre hivatott az úgynevezett BST program. Szeretnénk elérni, hogy ennek minden városban legyen külön felelőse, a régiós TM munkacsoportokban sokkal többen dolgozzanak. Lehetetlen szerintem, hogy ekkora feladatot, amelyet a Toborzás&Megtartás jelent egy megyében, csupán egy-két ember végezzen. Szóval nagyon sok a feladat, van bőven mit tenni.

 

- Mik a legfrissebb adatok? Megközelítőleg hány játékvezető van ma Magyarországon? Hogyan alakult az emelkedés az elmúlt években?

- Az aktív játékvezetők száma pillanatnyilag: körülbelül 3 300 fő. Ez az év végi tanfolyamok után körülbelül 500-700 fővel nőni fog, azonban, ahogy említettem, a legnagyobb kérdés mennyit tudunk közülük megtartani.A levizsgázottak számát az alábbi diagram szemlélteti, köztük olyanok is szép számmal akadnak, akik el sem kezdik az aktív játékvezetést.:

A toborzási adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a jelentkezők 75 százaléka a fiatalabb, 30 év alatti korosztályból kerül ki. A legmagasabb jelentkezési kedv a 15-20 év közöttiek korcsoportjában mérhető. Több év adatait vizsgálva egyértelműen megállapítható: a toborzás célkorosztálya a 15-19 évesek, ők adják az összes jelentkező 35 százalékát.

Ez - jól tudjuk - a középiskolás korosztály. Éppen ezért kell minden középfokú oktatási intézményben a játékvezetést népszerűsítő, a játékvezetői tanfolyamot hirdető plakátok kihelyezése, és egyúttal a testnevelő tanárok bevonása ugyancsak elengedhetetlen.

Azt is meg kell említeni: természetesen az idősebb korosztály bevonása sok szempontból ideálisabb lenne, de az életkor előrehaladtával egyre kisebb a jelentkezési kedv, egyre kevesebben akarnak játékvezetők lenni. Fontos a ?kiöregedő? labdarúgók megnyerése is. Természetesen egy-egy hét végén a megemelt díjakból megkereshető summa sem elhanyagolható szempont, most már az alacsonyabb osztályokban is ez talán egy vonzó tényező lehet.

 

- A toborzás és a megtartás egységet alkot. Mekkora nagyságrendileg az átmenő forgalom?

- Valóban így van, ezt a két területet szorosan együtt kell kezelni. Ahogy említettem, a bejövő forgalommal nincs gond, óriási probléma viszont a pályaelhagyók kérdése. A valós okok feltárására szeretnénk ezután minden pályaelhagyót megkeresni, és rövid kérdőív formájában megtudni tőlük: mi volt az oka annak, hogy befejezték a pályafutásukat. Ezek összesítésével és elemzésével az a célunk: tényadatokat kapjunk, fel tudjuk tárni pontosan, mely ok/ok vezettek oda, hogy ennyien fejezik be a pályafutásukat. Természetesen ezek közül az okok közül bizonyosan mindenki fel tud sorolni jónéhányat, azonban csak a valós és pontos tények ismeretében lehetséges véleményem szerint megtenni a hatásos ellenlépéseket. Hallottam olyanról például, hogy valahol a játékvezetőket ért támadások miatt, a fegyelmi bizottság enyhe döntései voltak a pályaelhagyás hátterében. Volt olyan, aki több éve működött már, és egyszer sem ellenőrizték, mások pedig azért hagyták abba a játékvezetést, mert elmúltak 30 évesek, és nem volt már előrelépési lehetőségük. Szóval, széles a skála. Ezzel a módszerrel - akár külön-külön régiónként is - talán feltárhatók a valódi okok. Sajnos tény, folyamatosan emelkedik a pályaelhagyók aránya, és ez főként a pár éve működőknél a legmagasabb.

 

- Milyen adattal adna adna okot az elégedettségre a tavaszi vizsga során?

- A legkevesebb vizsgázó száma sohasem volt 500 fő alatt. Én úgy gondolom, akár még ez a szám is elfogadható lenne, ha csupán a természetes fogyás lenne jellemző. Azonban ennél lényegesen több játékvezetőre van szükség ahhoz, hogy a bajnokságok zavartalanul lebonyolíthatók legyenek. És akkor még nem beszéltünk az MLSZ stratégiai tervében megfogalmazott tömegesítésről, a futball tömegbázisának szélesítéséről. Amennyiben a futball társadalmi bázisának szélesítése ténylegesen elindul, az a jelenlegi, minimálisan szükséges játékvezetői létszámot is várhatóan jelentős mértékben növelni fogja. El kell érni, nehogy pont a képzett sportszakemberek, a játékvezetők hiánya legyen a labdarúgás fejlődésének akadálya, magyarul legyen elég képzett játékvezető a mérkőzések levezetéséhez.

 

Nyilván tisztában vagyok azzal, hogy nem lehet egyik napról a másikra megváltani a világot, azonban nagyon égető a helyzet. Sürgős szemléletváltásra van szükség, nem csak ezen a területen dolgozók, hanem bizony az összes működő játékvezető vonatkozásában. Nyilván, azon a társadalmi közegen, ami körülveszi a futballt, mi játékvezetők, nem tudunk sokat változtatni, azonban a belső viszonyokon igen. Ezt mindenkiben tudatosítani kell. Hiszen az, hogy az adott játékvezetői közösség milyen, az nem a külső körülményeken, hanem leginkább rajtunk múlik. A játékvezetői közösségen belüli emberi viszonyok a leghatásosabb megtartó erő. Hogy egy jó közösségben működhessünk, csak rajtunk, játékvezetőkön múlik, mi tudunk tenni ezért a legtöbbet, és nem mástól kell várni a megoldást. Nem egyszerű feladat ezen változtatni, de nem is lehetetlen! El kell gondolkodni, mit lehet tenni ennek érdekében, mindenkinek a saját szintjén.

 

Visszatérve a konkrét kérdéshez: a legfontosabb tehát az, hogy ennyit tudunk a levizsgázottak közül megtartani. Nem szabad elfelejtkezni azonban azokról sem, akik már a rendszerben vannak, a kiegyensúlyozott és megbízható teljesítményt nyújtó idősebb bírókról. Eléjük olyan reális követelményeket kell állítani, mely igazodik a működési szintjükhöz.

 

- Mennyi játékvezetőre lenne még szükség?

- Legalább 1 000 játékvezetőre! Egyértelmű a cél. Első lépésként legalább ennyi játékvezetőt kell a rendszerbe bevonni, és meg is tartani. Ezután jön a következő feladat, a tömegbázis szélesítése miatt szükséges létszámbővítés. Ennek megoldására is létezik elképzelés, mely azonban csak az MLSZ támogatásával valósítható meg.

Szeretnénk a régiók munkájának elismerésére egy pozitív ösztönző rendszert kialakítani, amely nem csak a toborzás, hanem a megtartás területén is értékeli a kiemelkedő eredményeket. Az ennek kidolgozására tett első lépések ugyancsak megtörténtek már.

 

- Mekkora motiváló ereje van az idei toborzásnál Viktorék BL-döntőjének és a jelentős tarifaemelésnek?

- Nyilván óriási. Ezért is választottuk Kassai Viktort idén is a reklámkampányunk arcának. Ő és a magyar játékvezetői team tagjai szerepelnek azon az igazán tetszetős plakáton, melyet Király Krisztián segítségével tudtunk pár nap leforgása alatt elkészíteni. Ugyanolyan hatással számolunk, mint annak idején, amikor Puhl Sándor vb-döntőt vezetett, és utána rekordszámú jelentkező volt.

Abban pedig nagyon bízom, hogy a jövő évi kontinensviadal után is adott lesz a játékvezetői tanfolyamot hirdető plakát témája? Egy Eb-döntős magyar játékvezetői team jól mutatna a 2012-es tanfolyamot hirdető plakáton. Szívből kívánom, hogy legyen így!