Be kell látni, hogy Amatőr JB szükséges

Játékvezetőkről

2019-03-02 14:17:57

MLSz székház - forrás:
Forrás: - MLSz székház

A megyei játékvezetők és JB elnökök többsége már belátta, hogy a Berzi Sándor vezette MLSZ Játékvezetői Bizottság nem képviseli a megyék érdekét, őket csak a profik és az NB. II. érdekli.

Elővettünk egy 2011-ben, az MLSZ megyei szövetségeinek integrálásakor készült tanulmányt, melyet több, akkor vezető pozícióban dolgozó játékvezető és szakértő készített.

Az elkövetkező hetekben több részletet fogunk ebből közölni:

„A megyei szövetégek megszüntetésekor fel kellett térképezni azt, hogy a megyék mennyire maradjanak önállók. A kezdetben erre két verzió volt:
a) minden megyében maradjanak meg a bizottsági rendszerek, köztük a megye JB-k is. A vezetőjüket a megyei igazgató vagy a társadalmi elnökség nevezze ki
b) a szakmai bizottságok irányítása és vezetési az MLSZ-ből történjen, az MLSZ szakbizottsága nevezze ki a megyei vezetőket.

A kettő pont között nagyon nagy különbség van, hiszen így a megyék elveszítenék önállóságukat, azonban a szakmaiság gyorsabban végigmehetne a rendszeren. Budapestről kapna minden játékvezető instrukciót, oktatási anyagokat. Csak a küldések és az elszámolások történnének helyben.

Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy nagyon jól működő informatikai rendszer legyen, amely naprakészen képes 4-5,000 játékvezető mindennapjait koordinálni.

Az integrációval megbízott Roskó Zoltán és Berzi Sándor azonban úgy döntött, hogy az alapszabályba azt építik be, hogy a megyei társadalmi elnökség javaslatára az MLSZ Elnöksége nevezeti ki a megyei játékvezetői bizottság vezetőit, míg átvitték azt is, hogy az MLSZ JB. elnökének MLSZ elnökségi tagnak kell lenni. Ők ezt egy nem létező UEFA utasításra hivatkozva tették. (Ekkor került be titkokban az a rendelkezés is, hogy MLSZ elnökségi tag lehet főállású alkalmazott is, ami egyébként összeférhetetlen és etikailag is megkérdőjelezhető. A közgyűlésen azonban erről mindenki hallgatott.”

Az elmúlt időszakban azonban az megváltozott, hogy az MLSZ elnökségét már nem érdekli a megyei bizottságok, azokat visszautalták megyei társadalmi hatáskörbe, így a megyékben dől el minden játékvezetői kérdés.

A Puhl-Hanacsek alelnökök által uralt magyar játékvezetésben csak a profi és az nb2 számít, a többiek nem számítanak. A legtöbb megyei életbe oly módon szóltak be, hogy a saját bólogató embereiket tették oda, akik függenek tőlük az országos küldések miatt. Csak nem gondolja valaki, hogy Makai János tolnai elnöknek saját véleménye lehetne, mint ahogy korábban volt. Most csak a küldésekkel tartják sakkba. Nem mehetne élvonalba asszisztens ellenőrként, a korábbi szókimondó és mindig markáns véleménnyel rendelkező elnök.

„A Játékvezetői Bizottság működését ketté kell választani. Az MLSZ JB. profi tagozata foglalkozna az NB. I-NB. II-ben működő játékvezetőkkel. Azonban nekik szigorú költségvetéssel kellene rendelkezni. Nem megengedhető az, hogy a játékvezetésre költött forintok 90%-át Puhl Sándorék elhaknizzák Vecsésen, Törökországban úgy, hogy a játékvezetők kevesebb, mint 10%-a tartozik hozzájuk” – nyilatkozta az amatőr bizottság elállítását szorgalmazó elnök.

„A terv az, hogy az NB. III. és alatta működő játékvezetőket egy bizottságba integrálnánk, meghagyva a megyék részbeni önállóságát. A biztosságban 5 fő lenne, aki 2 keletről, 2 nyugatról és 2 Budapestről lenne. Kizárólag olyan vezetők lehetnek a bizottságban, akik nem függenek az országostól, tehát nem NB. I-es vagy NB. II-es ellenőrök vagy játékvezetők” – folytatta a tervet a megyei elnök.

„A Bizottságon belül 4 szakmai csoportot hoznánk létre: oktatási/továbbképzési, küldési, fiatalok kiválasztása és adminisztrációs csoportot. Ezekbe a megyék delgálhatnak közvetlenül tagokat, így az információ áramlást le lehet rövidíteni.”

„A küldési csoport koordinálnál a megyék közötti küldési rendszert és az országos utánpótlási küldéseket. A megyék között így nagyobb átjárhatóság lenne a küldésekben. Szükség lenne a játékvezetőknek a légkörváltozásra, új impulzusra.”  

„NB. III-as osztályba működhetnének az olyan fiatalok, akiket az adott megye jelölhetnek NB-s működésre és ezzel biztosítva lenne a felfelé áramlás. A fiatalokat nem kellene Pestre rángatni minden féle kamu oktatásra, őket az adott megyében vagy régióban lehetne teszteltetni.”

„Központi nyilvántartási rendszert is fejleszteni kell, hogy a játékvezetők adminisztrációja teljeskörű legyen. Az IFA rendszer alapjaiban képes ezt megoldani, de több téren is fejlesztésre szolgál. Ilyen a küldési rendszer átalakítása, a teljeskörű nyilvántartási lehetőség valamint a hozzáférhetőségek biztosítása. Meg lehetne azt is oldani, hogy a mérkőzés után 72 órával megkapja mindenki a díjazásárt.”

A felálló új rendszer már rövidtávon is a megyei játékvezetés érdekét szolgálná. Eltűnnének a megyék közötti különbségek. Nem fordulhatna az elő, hogy Zalából vagy Szolnokról azért nem kerül feljebb valaki, mert Puhl nem szimpatizál a megyei elnökkel. Itt mindenki egyenlő lenne és a megyei vezetőkkel közösen lehetne alakítani a játékvezetést az alsó szintektől.

Hamarosan folytatjuk.




Hozzászólások: