Szabó Zsolt számára igencsak emlékezetes marad az elmúlt bajnokság.

Ő lett a Hertzka Pál-díjas, azaz az évad játékvezetője, illetve májusban érte el a bűvös limitet: a Vasas-Bp. Honvéd mérkőzés volt a 200. NB I-es játékvezetése. Bede Ferenc, Puhl Sándor, Palotai Károly és Győri László után jelenleg ő az ötödik az örökranglistán, és jó úton halad a feljebb kapaszkodásig. A Vác-Pécs meccsen (5:0) debütált az élvonalban 1996. szeptember 7-én, Kiss Béla és Hidasi Gyula voltak az asszisztensei. Hét évvel azután, hogy letette a játékvezetői vizsgát...

1989 márciusában amiatt izgultam legjobban, hogy sikerüljön a vizsga. Még csak 17 éves voltam, de nagyon érdekelt ez a szakma. Elkezdtem a meccseket vezetni, és sok örömet találtam benne. Fiatal játékvezetőként komoly támogatást kaptam, köszönet érte Nagy Miklósnak, Egervári Ferencnek, Palotai Károlynak, Győri Lászlónak, dr. Kamarás Istvánnak és Müncz Györgynek.

1995-ben szavaztak bizalmat, akkor lettem NB II-es játékvezető, rá egy évre pedig bemutatkozhattam a legmagasabb osztályban. Amikor tizenhárom és fél év után elértem a kétszázas határt, összegzést készítettem. Egyébként is vezetek statisztikát, ezúttal viszont alaposabban kielemeztem a mögöttem hagyott időszakot. Kiderült, hogy húsz alkalommal voltam a Megyeri úton, azaz átlagban minden tizedik meccsemet Újpesten vezettem, míg tizenhatszor vágtam neki a zalaegerszegi stadionnak. Ma már történelem, hogy bíráskodtam az első osztályban Tiszakécskén, Akasztón, Sopronban, Csepelen, Nagykanizsán, a III. Kerületnél, a BVSC-nél és a Gázszernél.

A 200 meccsben nincs benne az a két bajnoki, amelyre elmentünk ugyan, de elmaradt (Újpest:MTK, Nyíregyháza-Debrecen). Összesen 615 (megadott) gól született, 32 különböző eredmény alakult ki, a legtöbbször 1:1-es döntetlen lett a vége. Egyaránt 6-6 alkalommal vezethettem Zalaegerszeg-Ferencváros és Újpest-MTK párharcot.

Pályafutásom egyik legnagyobb ajándéka volt, hogy 1993-ban megismerhettem Kispál Róbertet, aki az elmúlt 17 évben nagyszerű kollégává, igaz baráttá vált. A 200-ból 106 esetben volt asszisztensem. A másik legtöbbet segítő kolléga dr. Hegyi Péter (52). A legtöbbször Lászlai Róbert volt tartalék-játékvezetőm (7). Ellenőrként Divinyi Bélával találkoztam a legtöbbször (13).

Természetes, hogy ennyi mérkőzés alatt voltak nagyon jó és gyengébb teljesítmények is. A legrosszabb osztályzatot Stamler Pétertől kaptam 2003-ban. A legjobb osztályzatomat Nagy Béla bácsitól kaptam a debütálásomra, amikor 10-esre értékelte a működésem. Az ellenőrző bizottság akkori vezetője, Huták Antal meg is rótta az ellenőrt: Béla bácsi! Zsoltinak ez az első meccse volt, nem az utolsó...