Gyors bírócsere, hogy Bede ma búcsúzhasson!

Játékvezetőkről

2010-11-27 12:08:38
Bede Ferenc |

Bede Ferenc (ZTE) - forrás: nso.hu
Forrás: nso.hu - Bede Ferenc (ZTE)

Utolsó meccsére készül ma Bede Ferenc, aki az őszi idényt követően szögre akasztja a sípját. A 45. életévét betöltő Bede a Paks-Fradi helyett a Kecskemét-MTK meccsel búcsúzik az NB I-től - 18 esztendő után. Pályafutását emlékezetes mérkőzések is kísérik, hiszen volt félbeszakadt meccse, volt olyan hogy pofont kapott egy szurkolótól, de az is tény, rutinja megkérdőjelezhetetlen, mivel jelenleg ő rendelkezik a legtöbb NB I-es meccsel Magyarországon és ez még sokáig így maradhat. Egy hosszú karrier lezárása után interjú Bede Ferenccel, aki beszél sok mindenről: a pályán lévő anyázásokról, a lelátói kultúra megváltozásáról, arról, hol szerethették őt a leginkább, van-e olyan tévedése, amit utólag felvállal, de az is szóba kerül, miért hihetik őt állandó főszereplőnek.

 

Ön életkora miatt kénytelen abbahagyni a pályafutását, hiszen elérte a 45 éves korhatárt. Van olyan vélemény, amely szerint ezt el kellene törölni - Ön folytatná még?
- Talán annyiban jó dolog ez, hogy így senkinek se kell ?megköszönni? a ténykedését, azt lehet mondani, hogy lejárt az ideje, elérte a 45-öt és be kell fejeznie. Olvastam már olyanról nemzetközi színtéren, hogy valaki még érezte magában az erőt, szeretett volna fújni, magától nem hagyta volna abba, de így is be kellett fejeznie, és még csak meg sem kellett magyarázniuk az illetékeseknek, miért nem vezethet tovább, hiszen ez az előírás. Egy 45 éves bíró nyilván tapasztaltabb fiatalabb kortársainál, de itt azért nem árt megemlíteni, hogy ahogy korosodik az ember, úgy nehezebb egyre tartani az egyre gyorsuló iramot, még ha tény az is, hogy van fiatal 45 éves és öreg 45 éves is.

Egy ideje köztudott, hogy befejezi. Másképp vezet akkor egy játékvezető, amikor már tudja, nem sok van hátra, mint amikor még hosszú évek várnak rá, és sok mindenre és mindenkire kell tekintettel lennie?
- Más most vezetni, mint korábban, de nem ezért. Ma már minden meccs a TV előtt zajlik, 5 mérkőzést adnak egy fordulóban, annak idején, amikor elkezdtem, jó, ha félévente volt egy TV-s meccs. Teljesen más a játékvezető megítélése, kontrollja mostanában, a kamerák ma már mindent látnak. Sokszor már nem is emberi, hanem videószemmel kell figyelnem a történteket, néha még azon is el kell gondolkodni, hogy mennyire jön vissza a TV-ből mindaz, ami a helyszínen történt.

Többször is megválasztották különböző fórumok az Év játékvezetőjének. Mire a legbüszkébb pályafutása során?
- Arra, hogy végig tudtam csinálni ezt a 18 évet. Megéltem vezetőváltást, az embert a pályafutása során amúgy is éri sok negatív dolog, 18 év nagyon hosszú idő, de mégis sikerült végigfújni. 45 éves vagyok, utánam két 38 éves játékvezető következik a sorban, úgyhogy elég nagy az űr, nem automatikus, hogy mindenki eljut idáig.

A játékvezetőkről sokszor nagyon keveset tudunk, azt például sosem, nekik melyik pálya kedves és melyik kevésbé. Ön hova szeretett járni és hova nem?
- Mindenkinek vannak kedvencei és olyan is, ahova nem akkora kedvvel megy az ember, de ez folyamatosan változik, pláne 18 év alatt, hiszen vannak jó és kevésbé jó periódusok, egyszer itt szeretik az embert, ott nem, aztán ez megfordul. De ezekről nyíltan nem nagyon beszélünk.

Nehéz ezeket a dolgokat felvállalni egy bírónak?
- Igen, nem szokás. Tudja mit? Hadd legyek formabontó, mondok akkor konkrétumot is. Például Debrecen, ott az első tíz NB I-es évben kifejezetten szerettek. Ebben az volt az érdekes, hogy akkor többször is általában a kiesés ellen játszott a csapat, amióta viszont a bajnoki címért játszanak évek óta, azóta már nem voltam olyan kedves arrafelé.

Újpesten sem lehet népszerű, hiszen volt ott félbeszakított meccse, de olyan is, amikor előfordult, hogy szurkoló pofozta meg.
- Pedig mindkét meccsen megalapozott szakmai döntéseket hoztam.

Az emlékezetes Újpest-Dunaferr félbeszakadt meccs:


 

 

Előfordulhatna azért, hogy egy elkövetett nagy hibájánál utólag elismerné, hogy tévedett?
- A fenti két esetnél semmiképpen nem, hiszen azok a döntések mai fejjel nézve visszanézve is jó döntések voltak, ott azt ítéltem, ami ezekért a szabályok szerint járt. Kisebbek persze akadtak, volt, hogy adtam a Vasas ellen egy 11-est a Fradinak, amiről utólag azt mondtam, nem volt az, ilyenek előfordulhattak, de igazán kiugróan látványos esetet, ahol bűnbánást várnának tőlem, nem tudnék visszaidézni, az ilyen hibák benne vannak mindenki pályafutásában.

A pályán már kapott pofont. Az utcán mi történik, ha szembetalálkozik egy szurkolóval?
- Többször több helyen is felismernek, így ott is értek már negatív - de pozitív - dolgok is. Volt, hogy egy áruházban nagyon mérgesen mondta nekem a magáét valaki, de olyan is akadt, hogy valaki gratulált. Ez velejárója az életünknek, a sorsunknak, itt a rendszerváltás nagyon sokaknak szabadjára engedett mindent, a demokrácia velejárója, hogy szinte bárki bármit bárhogyan mondhat bárkinek, így van ez a közéletben is, miért lenne éppen velünk, játékvezetőkkel másként? Ezt tudomásul kell venni, még ha nem is örülök ennek. Kis túlzással azt mondhatom, ha egy asszisztenst hátba dobnának késsel, már azon se lepődne meg senki, annyira kitágultak a határok, a cirkusz megy tovább.

A lelátói szidalmakból mennyit vesz le?
- Csak eljutnak hozzám, sőt egyre jobban. Amíg sokan voltak a stadionokban, addig kevésbé volt ez feltűnő, legfeljebb morajlott egyet a közönség, ma már sok helyütt alig vannak többen ezer főnél, ott azért sokkal könnyebben meghallja az ember a szidalmakat. Hogy ez mennyire bánt? Hát, előbb már utaltam rá, ma már bárki bármit mondhat szabadon, mindent el kell viselni, ezt hozta a rendszerváltás.

Pedig olykor a játékvezetőkről is keringenek mendemondák. Hogy ők is anyázzák a játékosokat, elég alpári stílusban beszélnek velük a bírók - Önről is volt már, aki ezt mondta.
- Én csak a magam nevében beszélhetek erről. Sok minden elhangzik egy meccs alatt a játékosok között, nem is biztos, hogy jó lenne, ha őket bemikrofonoznák, nem sokáig lehetne bekapcsolva hagyni a TV-készüléket, sokan meglepődnének, mi minden hangzik el. Szerintem az NB I-ben nem hiszem, hogy van olyan játékvezető, aki durva szavakat használ, abban sem hittem soha, hogy egy bíró provokálná a játékosokat. Ha én - fogalmazzunk úgy, ahogy Ön mondta - anyáztam volna, aligha vezetnék 18 éve az NB I-ben.

Ha megkérdeznénk pár szurkolót Bede Ferencről, akkor alighanem lenne köztük jó pár, aki azt mondaná, Ön szeret főszereplő lenni a meccseken. Ez miért lehet?
- Hm, főszereplő?! Én is hallottam már ezt, nem lep meg a dolog. De tudomásul kell venni, hogy aki vezeti a meccseket, annak 22 embert kell fegyelmeznie, van olyan meccs, ahol nagyon komoly fegyelmezéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy ne legyen teljes káosz. A játékvezető mindig csak magára és a kollégáira számíthat, bennünket senki nem fog segíteni, ránk mindenki hatást szeretne gyakorolni, hátha ebből előnye származik. Ezért tűnhet úgy olykor, hogy egy játékvezető szerepelni akar. Gyakran mondják, hogy az megy bírónak, akinek szereplési vágya van. Nem tudom, más hogy van ezzel, de én egyáltalán nem ezért mentem. Az ok egyszerű: NB I-es focista akartam lenni, de beláttam, hogy BKV-nál magasabb szintig nem vihetem, ezért fordultam a játékvezetés felé, hiszen mindenképpen az első osztályban szerettem volna ténykedni.

Van egy beceneve, amit állítólag nagyon nem szeret. Ki nevezte el Hosszúpuskának?
- Ha jól tudom, Véber Gyuri még játékosként. Valóban nem esik jól, de inkább legyek 190 centi magas, mint 150.

Váltsunk picit témát. Ön szerint jók a magyar bírók?
- A magyar bírók nem rosszabbak, mint a többi nemzet bírái, egy dologban például biztosan ugyanazok: mi is emberek vagyunk, nem pedig gépek.

Pedig van olyan légiós - például Marek Heinz -, aki szerint a magyar foci leggyengébb láncszeme a játékvezetés.
- Hát, tartom az előző kérdésemre adott választ, nem rosszabbak a hazai játékvezetők, mint a külföldiek. Kassai Vb-elődöntőt vezetett, ott van az elitben, de akadnak-akadtak olyan magyar bírók, akik BL-meccsekig jutnak. Lehet, hogy Marek Heinznek valamiért ez jött le a rövid itt tartózkodása alatt, de kívánom neki, hogy játsszon itt pár évig, és akkor meglátja, hogy hosszú távon a rossz döntések és a jól levezetett meccsek kiegyenlítődnek, ugyanúgy, mint máshol.

Puhl, Vágner, Kassai, Palotai - nagynevű magyar játékvezetők. Hol van Bede Ferenc helye a magyar bírótörténelemben?
- Ez nagyon nehéz kérdés, mert olyan neveket említett - és idevehetném még Zsolt Istvánt -, akik nemzetközi színtéren is fantasztikus dolgokat értek el. Ez nagy különbség köztük és köztem, bár voltak nekem is szép feladataim nemzetközi porondon, de nem annyi, mint az említetteknek. Nem sorolnám magam melléjük, bár az büszkeséggel tölt el, hogy jelen állás szerint én vezettem a legtöbb NB I-es meccset. Hogy meddig, azt nem tudom, mert egyre fiatalabban lehet már az ember NB I-es játékvezető, az évek így kitolódnak, lehet, idővel túlszárnyal majd valaki.

Miért maradt el a nagy nemzetközi karrier?
- Az a helyzet, hogy meg kell nézni, hogy 1998 és 2006 között hány sikeres magyar bíró volt. Nagyon sikereset ebben a periódusban nem találunk, se az én személyemben, se máséban, ebben az időszakban valamiért a magyar játékvezetés háttérbe szorult. Ezt befolyásolja az, hogy a vezetők milyen viszonyban vannak a nemzetközi szövetséggel, hogyan tudják menedzselni sajátjaikat. 1998 és 2006 között nem volt olyan bírónk, aki jelentős meccset kapott, azóta viszont van. Most vagy ugrásszerűen, hirtelen nagyon tehetségesek lettünk, vagy valami más oka van?

A KTE-MTK meccsel ma elbúcsúzik. Levezet még alacsonyabb osztályban?
- Én nem készülök ilyenre. A célom mindig is az volt, hogy az NB I-ben működjek, ez játékosként nem jött össze, bíróként igen, szeretnék hát NB I-es játékvezetőként visszavonulni.

Mokány Lajos


Hozzászólások: