Kassai nyilatkozik a női játékvezetőkről

Kassai Viktor
Kassai - Messi - forrás: uefa.com Forrás: uefa.com - Kassai - Messi.

Ha egy nő lehet buszvezető vagy miniszterelnök, miért ne lehetne játékvezető?

Az emberi tényezőt, a vezetői karaktert semmilyen rendszerrel nem lehet kiváltani

A VAR bevezetése valóban felért egy forradalommal a labdarúgásban és a játékvezetésben Kassai Viktor szerint. A világszerte ismert magyar focibíró úgy véli, a Katarban bemutatkozó női játékvezetőket még szoknia kell a nézőknek és talán a játékosoknak is, de megérdemlik a bizalmat, hiszen a szorgalom, a tehetség, a jó ítélőképesség nem nemfüggő. A Magyar Hírlapnak adott interjúban Kassai Viktor beszélt a bírók személyiségjegyeiről, a stadionban és azon kívül rájuk nehezedő nyomásról és a jövőről is.

– Napokig téma volt, hogy Cristiano Ronaldo beleért-e Bruno Fernandes lövésébe, ami az uruguayi kapuban kötött ki. A vitát végül egy labdában lévő műszer segített eldönteni, amiről azt lehetett olvasni: annyira érzékeny, hogy a legapróbb irányváltást is képes jelezni. Újabb, a játékvezetést érintő forradalmi változás küszöbén állunk?

Túlzás lenne ezt forradalmi újításnak nevezni. A VAR bevezetése valóban felért egy forradalommal a labdarúgásban és a játékvezetésben. Ahhoz képest az, hogy beleteszünk-e még valamilyen csipet a labdába, már nem tűnik rendkívülinek. Ahogy a világ, úgy a labdarúgás is folyamatosan változik, a technikai fejlődés nyilvánvalóan rendszeresen újításokat hoz, de korábban is voltak korszakos szabálymódosítások. Gondoljunk például arra, amikor bevezették a játékoscsere lehetőségét, a sárga és piros lapok használatát vagy a kilencvenes évek elején a hazaadás megszüntetését. Persze, akkor még ki gondolt arra, hogy GPS-jeladókkal elemzik majd a mérkőzések közben a játékosokat a kispadról, vagy hogy pókkamerán nézhetik a tv-nézők az eseményeket. Ma nem tudhatjuk, milyen lesz a labdarúgás és a játékvezetés mondjuk 2050-ben.

– Eltűnnek a bírók a pályáról?

Ugyanezt a kérdést akár az edzőkkel kapcsolatban is fel lehetne tenni, hiszen az előbb említett GPS-nek és a játékosokat elemző kameráknak köszönhetően olyan mennyiségű adat áll rendelkezésre a játékosokról, hogy azt hihetnénk, idővel az edzők helyett az elemzők fogják összeállítani a csapatokat. De nem hiszek ebben! A statisztikusok szerepe egyes döntésekben tovább fog nőni, mert a számításaik alapján könnyebb lehet megítélni mondjuk, hogy kit, mikor cseréljünk le, vagy hová lőjük a 11-est. Ezek azonban csak kiragadott szituációk, egy edzőnek ennél nagyobb szerepe van egy csapat életében, ahogy a játékvezetés sem csak arról szól, hogy kint volt-e a labda vagy bent. Egy játékvezető a puszta jelenlétével is hat a játékosokra és a játékra. Az emberi tényezőt, a vezetői karaktert semmilyen rendszerrel nem lehet kiváltani.

– A katari világbajnokság újat hozott a nemek közti egyenlőség tekintetében is. Megjelentek a női játékvezetők. A foci ugyanakkor egy férfiasnak tartott sportág. Milyenek az esélyeik a nőknek?

Igen, a női játékvezetés még nem mindenhol teljesen elfogadott. De ha egy nő lehet buszvezető vagy miniszterelnök, miért ne lehetne játékvezető? Valaha ezek is furcsának tűntek, aztán természetessé váltak. Senki sem születik bírónak, a szabályokat meg lehet tanulni. A szorgalom, a tehetség, a jó ítélőképesség pedig nem nemfüggő, legfeljebb fizikai téren vannak különbségek. Ha egy női játékvezető fizikálisan és szakmailag ugyanazt a szintet képviseli, mint a férfi társai, akkor kapja meg az esélyt a mérkőzéseken! A legnagyobb akadályt szerintem az előítéletek jelentik. A labdarúgás 150 éves történetét valóban férfidominancia jellemzi, a pályán is 22 mindenre elszánt férfi mérkőzik meg, akiknek nyitottaknak kell lenniük arra, hogy alkalomadtán nő vezeti a meccsüket. De ha a női kollégák nem kapják meg a bizonyitásra a lehetőséget, akkor biztosan nem is fogja a közeg elfogadni őket.

– Azért férfiként sem lehet könnyű. A „Szemüveget a bírónak!” a legszelídebb bekiabálás, amivel egy-egy meccsen találkozni lehet.

A pálya mindenki számára kemény hely. A stadion egy olyan közeg, amelyben mindenki győzni akar, és ennek érdekében minden lehetőséget kihasznál: a játékosok keresik a kiskapukat, feszegetik a határokat, mert eleve úgy nevelik őket, hogy járjanak túl ne csak az ellenfél, de a bíró eszén is. Az apró stikliket, a színészkedést és olykor a durvaságot egyaránt fel kell ismernie egy játékvezetőnek. Ráadásul úgy, hogy folyamatosan nyomás alatt tartják őt a játékosok, az edzők, sőt a nézők is állandó kritikát mondanak róluk. A mi szakmánkban nincsenek pszichológusok vagy mentálterapeuták, akik segítenének. Aki nem képes önmagában megbirkózni azzal a nyomással, ami a játék közben és az után – különösen a közösségi médiában – rá nehezedik, kihullik. Úgy is mondhatjuk, hogy a játékvezetésben sajnos ez a természetes szelekció.

– Kétségkívül kell egyfajta határozottság, tiszteletet parancsoló erő ahhoz, hogy az ember jó játékvezető lehessen. Ezt „otthonról” hozza? Úgy értem, Kassai Viktor a magánéletben is gyakran a sípjához nyúl?

Minden játékos és játékvezető magával visz valamit a karakteréből a pályára, de ez nem azt jelenti, hogy egy csapatkapitány vagy egy bíró a hét 168 órájában vezető személyiség. A mérkőzés 90 percében viszont csak akkor lehet valaki kiváló játékvezető, ha bizonyos személyiségjegyeit, mint a határozottság, a problémamegoldó készség vagy az empátia kiviszi a pályára, és ott a kellő időben meg tudja villantani. Egy jó bíró nem akar a középpontban lenni, de azoknak sincs igaza, akik szerint láthatatlannak kell lennie. Egy kiváló játékvezető tudja azt, mikor kell az észrevétlenségből előlépnie, és láthatóvá válnia.

 

Hozzászólások