Az országos küldések feltöltésekor kérdekes cikket találtunk: Új szelek fújdogálnak a labdarúgó játékvezetők testületében .

1990. július elsejétől önálló szervezetként működnek a „fekete ruhások", s az iroda vezetője Egervári Ferenc (60), az egykori FIFA-bíró lett. A változásról, a nyári világbajnokság tapasztalatairól és a hét végi bajnoki nyitány előkészületeiről nyilatkozott az irodavezető Kozák Mihálynak, az MTI munkatársának.

- Mit jelent a JT számára az önállósulás?


- Elsősorban anyagi vonatkozása van ennek, hiszen önállóan kell gazdálkodnunk, biztosítanunk a bevételekkel és fedeznünk a kiadásokat, a mind költségesebb utazásokat. A bevételek nagyobb részét az NB II-es és II-es klubok nevezési díjának ránk eső része jelenti, és egy szponzor segítségével évente négyszer megjelentetjük a „Sípszó" című lapunkat, amely ugyancsak hoz egy kis pénzt a kasszánkba. Nagy segítség a játékvezetőknek, hogy amíg a múltban felszerelésüket maguknak kellett megvásárolni, a válogatottat is szponzoráló angol Umbro cég éppen ezekben a napokban küldött el részünkre huszonöt garnitúrát.

- Miért éppen huszonötöt?


- Mert ennyi játékvezető a tagja az NB l-es keretnek.


- A tavaszi idény óta történtek változások a névsorban? — Igen. Fekete Miklós, Szabó János és Varga László kikerült a keretből, mivel a legutóbbi „bizonyítványuk" nem volt a legjobb. Új az élvonalbeli keretben Fazekas János, Kiss Géza, Rácz László és Vad István, az egykori ferencvárosi labdarúgó.


- Közülük hányan FIFA-bírók?


- Heten, de nem mint a gonoszok — válaszolta kedélyesen Egervári Ferenc, aztán már sorolta is a neveket: Hartmann Lajos, Huták Antal, Molnár László, Németh Lajos, Plasek Gábor, Puhl Sándor és Varga Sándor.


- Milyen hatást váltott ki a hazai testületben, hogy a vb magyar bíró nélkül zajlott le, és a szeptemberben kezdődő három európai kupasorozat első fordulójában is csak négy magyar trió működik közre, noha a múltban előfordult nyolcas „premier" is? — Miután a magyar válogatott nem került ki a világbajnokságra, a Mondialén sok jóra mi sem számíthattunk, s mivel meg sokakban élt a Nyugat—Kelet megkülönböztetés, mintha ez is ellenünk szólt volna. És a korábbi totóbotrány is rontotta az ázsiónkat. Kétségtelen, ha egy országnak jól halad a labdarúgó-„szekere", akkor az a játékvezetők foglalkoztatására is kihat. A mienk, sajnos, elég régóta döcög...


- Milyen felfogásban fújják majd a sípot az új bajnokságban a játékvezetők?


- Kétségtelen, hogy néhány szabálymódosítás, illetve a világbajnoki tapasztalatok is irányt mutatnak. A múlt héten részt vettem a nyugatnémet játékvezetők edzőtáborozásán. amelyre 16 országból hívtak meg szakembereket. Rendkívül sok tapasztalatot hozott számomra, és bizonyította, hogy a nyugat német bírók felkészültségben együtt haladnák a világbajnokságot nyert válogatottjukkal. Itthon meg kell szoknunk, hogy az egyvonalbeli les már nem les. Figyelembe kell vennünk a FIFA felhívását, miszerint azt, aki a kapura törő játékost szabálytalanul szereli, azonnal kiállítással kell sújtani, s a figyelmeztetések, a sárga vagy piros lapok alkalmával, nincs szükség teátrális jelenetekre. A vb egyik tapasztalata volt például az is, hogy több bíró „karmesteri mutatvány" keretében osztotta ki a lapokat, gyakoriak voltak részükről a kommentálások is...


- Mindent egybevetve: milyen célokkal kezdi az új bajnoki idényt a játékvezetői kar?


- Röviden: felkészülten hozzájárulni a bajnokság sikeres lebonyolításához, s a hazai szereplésen kívül, visszatérni a nemzetközi élvonalba, amelynek mindig voltak, s reméljük, lesznek is magyar játékvezetői — zárta nyilatkozatát Egervári Ferenc.