Weboldalunk tulajdonosa, személyes tartalmú levelet küldött Czakó Dénesnek, hogy talán még nem késő...

Kedves Dénes!

Vélhetően nem fogod végig olvasni a levelemet, hiszen az elmúlt 7 évben gyakorlatilag egyetlen egy játékvezetéssel kapcsolatos megkeresésre nem válaszoltál.

2012 óta nem beszéltünk személyesen, még telefonon sem. Ha jól emlékszem kétszer köszöntünk egymásnak ez idő alatt és három alkalommal elfordítottad a fejedet. Nem tudom persze ezeket dátumra pontosan megmondani, mert nem vezettem erről külön naptár bejegyzést. Túl teszem magam ezen, max jókat nevetek rajta. Én nem bújtam el Siklóson sem egy oszlop mögé, hogy észre ne vegyenek. Ezt úgy hallom most oktatják, mert JT. bálon Vavika Ferenc is elbújt Balázsi Misi  elől.

 

Megdöbbenéssel és sajnálattal halottam, hogy az elmúlt években mekkora változásokon, mélyrepülésen mentél keresztül és gyakorlatilag teljesen elveszítetted a korábbi önmagadat.

Elszomorodtam.

Jó szívvel emlékszem vissza arra az időre, amikor először találkoztunk 1998-ban, mint újonc játékvezető, a jelenleg Ítélőtábla épületében téged kellett keresni a küldések miatt. Akkor és azóta is számos alkalommal segítettél nekem a játékvezetés útvesztőjében eligazodni. Amiért hálás vagyok az első pillanattól.

Emlékszem amikor még megyei I-ben vagy éppen NB. III-ban asszisztáltam neked és akkor is figyeltem minden mozdulatodat, beszédedet, hiszen tanulni szerettem volna.

Közel 10 évig együtt dolgoztunk a megyei játékvezetőkért. Akkor te mint küldő, én mint bizottsági titkár vagy csak éppen NB. III-as asszisztens.

Mindenki örömére szerveztünk focikat, főzéseket és bulikat. Jó hangulat volt a megyei játékvezetők között. Ment a mérkőzés utáni kajálás, iszogatás. A hosszú utak során beszélgettünk az élet nagy kérdéseiről.

Ti, a nagy öregek akkor még összejártatok. Emlékezz vissza milyen jók voltak a postás klubos péntekek. Vili bácsi, Csibe, Görög, Bata Laci, Balajti Jani és a többiek..

Akkor öröm volt játékvezetőnek lenni. Közösen húzta mindenki a megye szerekért. Ha nem sikerültek a meccsek jól, akkor együtt sírtunk, a sikerekben együtt nevettünk.

Közösen dolgozott mindenki Csibével is a vágneri rezsim ellen. Emlékszem még akkor te mondtad valamelyik iszogatáskor, hogy ilyen a jó katona, mint Vágner! Átgázol mindenen, feladja az elveit és szétveri a rendszert! Te is küzdöttél ez ellen.

Tudom, hogy az volt a célod, hogy elnök legyél. Mindig is mondta, hogy jó elnök szeretnél lenni. Ennek drukkoltam szívből. Csibe megpuccsolása után mindenki egyöntetűen kiállít melletted és téged javasolt elnöknek. Miért is ne? Jó voltál küldőnek, jó voltál játékvezetőnek és jó ember voltál.

Elkezdtük a közös munkát, te mint elnök és mint titkár. Naponta küzdöttünk az ellenszélben, húztuk előre a játékvezetés igáját. Napi több órát foglalkoztunk a megyével. Emlékszel? Pénz nélkül, csupán szeretetből. Mert a játékvezetés volt az életünk. Telefonszámlát, útiköltséget és mindent magunknak fizettünk. Igaz, nem tagadom, kiemelten jó küldésem volt, köszönet érte neked ezért. Volt, hogy Csacsával és Herbai Atival 20 mérkőzésen voltunk egy hónapban. Soha nem fogom, fogjuk elfelejteni ezeket az éveket.

Úgy gondoltam akkor és azt gondolom ma is, hogy a közös mérkőzések, utazások és munka alatt barátok lettünk. Jó volt a keszthelyi nyaralás, a közös szülinapozás és a karácsonyi köszöntések.

Az elnökségi pozíció átvétele után azonban valami megváltozott. A folyamat nem egyik napról a másikra ment. 2-3 év alatt kellett hozzá.

Sokszor lehet olvasni, hogy a hatalom és az uralkodási vágy felülkerekedik az emberen.

Tudom, hogy tanultál te is a vezetési stílusokról akár a katonaság akár a vállalkozói szférában.

Könyvtárnyi könyvet írtak már az Autokrata vezetési stílusról, szó szerinte te ilyenné váltál. Nem lenne jó, ha elrettentés miatt téged oktatnának évek múlva a sportvezetőknek, játékvezetőknek.

Akkor én többször jeleztem neked négyszemközt vagy éppen elnökségi ülésen, hogy valami nem oké. Úgy módosítottál keretet, ahogy te akartad. Nem hallgattál meg senkit. Aki ellened szavazott arra rondán néztél.

Nem volt szimpatikus az, ha éppen hozzád az irodádba mentem, mentünk. Mutattad a hatalmadat. Feltetted a lábadat az asztalra és onnan beszéltél hozzánk. Sokszor még a szemünkbe se néztél. Ezek apró dolgok, de jelek voltak, hogy változtál.

Furcsa volt hallani, hogy jó menő vállalkozó vagy és te megteheted, hogy havonta wellnessezni menjél. Mikor hallottad Görögtől vagy akár tőlem, hogy hogyan állok anyagilag? Nem szabad kérkedni ezzel. Ez is visszaüt, visszaütött.

Tudom, ezek apróságok, de a változást mutatták.

Az igazi furcsaságok 2010-től jöttek el, amikor szervezeti változások történek a magyar labdarúgásban. Órákat beszélgettünk az igazgató furcsa kinevezésén, most erről nem beszéljünk. Túl tette mindenki magát.

Markáns véleményed volt az odarakott igazgatóról. Gyorsan elfelejtetted azt is, amikor napokig dolgoztunk a szakmai programról, amelyet le kellett adni neki. Csupán azért, mert Horváth Bandi megkérte az igazgatót, hogy szórakozzon velünk. Megcsináltuk azt is!

Példa értékű volt a munkánk. Az MLSZ minden informatika fejlesztését tőlünk kérte. Nekünk volt a legjobb nyilvántartásunk, saját @mlsz.hu-s címünk, weboldalunk. Jó volt akkor baranyainak lenni.

Emlékszel még milyen képet vágott Vágner Laci és Huták Tóni Székesfehérváron? Öröm volt nézni őket.. Megnyertük a focitornát! Közösen, együtt, Baranyáért és a demokráciáért..

Kihúzott gerinccel mentünk az MLSZ-be, értekezletekre.

Furcsaságok jöttek azért tőled szépen lassan. Elkezdted leépíteni Ábrahámot és a vidékeket. Saját fiatalokat toboroztál magad köré, akik hittek még a Czakó-kultuszba. Neked dolgozott több játékvezető, akiket fogtál anyagilag. Leépítetted az elnökségi jogköröket.

Tudod jól, hogy nálam kivágta a biztosítékot Legeza-féle keretmódosítás, amikor berendeltél az irodádba.

Pár héttel később én voltam az, aki tiltakozott ellene, hogy 40 fokban fussunk. Azóta mindenki tudja, még te is, hogy igazam volt! (Lásd a másfél évvel ezelőtti nyilatkozatodat! Büszke voltam arra, hogy nem felejtetted el amit mondtam.)

Lesöpörted a tagdíjfizetési javaslatokat, mondván, nehogy elnökként többet kelljen fizetni.

Szórtad a bálban a pénzt, majdnem mindenki a te számládra ivott. Ez soha nem volt és nem is lesz a te pénzed. Évek óta nem tudja senki mennyi pénze van a játékvezetőknek, úgy keverted a lapot, hogy senki soha ne lásson bele. Jogi és erkölcsi problémák is vannak ezzel. Lehet, hogy csak nekem, de bízom, hogy egyszer nem ülsz majd hatóságok székében ezekért.

Nem sértődtem rád meg, csak demokráciában a szavazás szokott dönteni és nem egy ember érdekét kell nézni.

Ez van.

Nyilván én is hibáztam. Le is vontam a következtetéseket, nem dolgozom már a megyei játékvezetésben, a játékvezetőkért.

Persze kapcsolatom azért van rajtad kívül mindenkivel.

Én mindenki elé oda merek állni. Kollégáid, barátaid a mai napig felhívnak. Még ha titkolják is.

Hallom és megdöbbentem azon, hogy barátaimat fel merted hívni és számon merted kérni, hogy mit beszéltek velem.

Nem mertem volna ezt megtenni a helyedben. Minden ilyen telefonhívás azt bizonyítja, hogy kicsúszott a talaj a lábad alól. Tudom, hogy gondjait voltak, le akartak váltani. Rosszul kezelted. Most megint elkönyvelt mindenki olyannak, amilyen régen soha nem akartál lenni. „A hatalmához ragaszkodó Czakó, aki eladta magát pár NB. III-ért”.

Igen, szoktam beszélni másik elnökökkel is. Felhívnak akkor, amikor fél órán keresztül ecseteled, hogy milyen jó dolog elnöknek lenni és nem mondasz le. Szidod Csibét, Görögöt és engem úton útfélen. Engem nem zavar, akikkel te beszélsz szerencsére ismernek engem és nem ülnek fel.

Felhívnak a barátaid akkor is, amikor beszóltál nekik vagy éppen kártya partin nem barátként, emberként viselkedtél.

Aki el akarja hallgattatni a barátait, az nem jó ember. Te ilyennél váltál sajnos.

Néha vissza kell lépni a hatalomtól, hogy utána megújult erővel térhessél vissza. Úgy hallom mindenkitől, hogy ezt te lassan eljátszottad. Lehetsz még elnök a saját szemétdombodon, de inkább ember, és gerinces ember legyél. Te most megalkuvó, hatalom éhes vagy, azzá váltál az évek során. Irányítani akarod a játékvezetőket. Néhányat még tudsz, fogod őket a küldéssel, mással nem már nem tudod. A többség és az értelmiség kiismert.

Megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy már Bata Laci is kihátrált mögüled az emberi dolgok miatt! Göröggel már rég nem beszélsz, Csibével sem. Dénes! Ki maradt még a nagy csapatból? Úgy látom senki.

Nekem biztosan jelzés értékű lenne, ha minden régi barátom otthagyott volna. Egyedül akarsz megöregedni? Egyedül akarod a játékvezetést felépíteni a nulláról?

Arról most ne beszéljünk, hogy milyen a szakmaiság, mert én az nem tudom és nem is tisztem megállapítani. Én egyet látok, emberileg, erkölcsileg valahogy szétverted a közösséget. A többség azt mondja, hogy már emberileg tarthatatlan vagy.

Nem hiszem, hogy sértődött lennék, pedig adtál rá okot. Ha az lennék nem vetettem volna papírra ezt a levelem.

Nem hívtál meg a bálra, nem kaptam jubiláns kupát. Más ezért már nem beszél veled régóta. Szidsz mindenkinek, pedig szerintem okot nem adtam rá. Ha sértődött lennék, akkor nem érdekelne az, hogy mi történik veled. Ha sértődött lennék már régen feljelentettelek volna a pénzügyi visszaéléseid miatt, de nem tettem, nem teszem, pedig mindig irat, dokumentum rendelkezésemre áll.

Dénes! Féltelek! Mi lesz így veled? Ne csússzál már le ennél jobban. Légy ember, olyan amilyennek mindenki megismert. Jó pofa, jó fej és jó humorú bajszos Czakó! Régen mindenkit várta, hogy szóljon a telefonja és beleszóljál, hogy „Halló CZAKÓ”…

 

Mindenki a régi Dénest szeretné.

Légy ember!

 

Üdvözlettel, egykori barátod

 

Szabolcs