Sokan nem tudják, hogy Magyarország Japán nagykövete korábban NB. III-as és országos utánpótlás játékvezető volt. Bemutatjuk dr. Palanovics Norbertet.
Palanovics Norbert gyermekkorában a pécsi Testvérvárosok terére járt iskolába, most pedig hazánkat képviseli Japánban. A pécsi születésű közgazdász 2016 óta Magyarország tokiói nagykövete.
Korábban írtuk:
Palanovics Norbert még 1995-ben kezdte játékvezetői működését a Baranya megyei Labdarúgó-szövetségnél, és hogy nem bizonyult tehetségtelennek, azt az is bizonyítja, hogy nem egész öt év múlva bekerült a megyei utánpótlás-asszisztensi keretbe, ami azt jelenti, hogy ott már az országos keret ellenőrei figyelik működését, ugyanis innen már az a következő lépcsőfok.
Palanovicsnak azonban nem sikerült feljebb lépnie Magyarországon, ennek az a prózai oka volt, hogy 2001-ben tanulmányait folytatandó külföldre távozott, Svédországba került, ahol a tanulás mellett nem mondott le a játékvezetésről sem, egyből jelentkezett az ottani szövetségnél, ahol igényt is tartottak szolgálataira. Saját bevallása szerint is nagyon jó volt a skandináv országban működni, mivel ott abszolút a folyamatos játékon van a hangsúly, a játékosok a labdával foglalkoznak, nem okoz nehézséget a fegyelmezésük. Külön élményt jelentett számára az is, hogy rengetegszer vezetett műfüvön, mi több, egy alkalommal fedett stadionban is működhetett.
Palanovics egy év után Svédországból Japánba került, mivel ott folytatta egyetemi tanulmányait - és természetesen mellette játékvezetői pályafutását.
A magyar sípmestert - miután angolul ki kellett töltenie a FIFA egyik tesztjét - először a harmadik osztályba sorolták, de ott nem sokáig maradt, mivel egy juniormérkőzésre neves ellenőrök látogattak ki, és mivel tetszett nekik, ahogy kézben tartotta a mérkőzést, úgy döntöttek, hogy felkerülhet a másodosztályú keretbe. Legnagyobb élménye a Japánban eltöltött időszakról az, hogy az oszakai stadionban, ahol az egyik vb-elődöntő is volt, ő vezethette 10.000 néző előtt az egyetemi bajnokság döntőjét. A japán játékosok is fegyelmezettek, akárcsak a svédek, neki pedig európai lévén még játékvezető társainál is könnyebb dolga volt, mivel az ázsiaiak számára még mindig az európai futball számít az elitnek. A mérkőzésekről egyébként elmondható, hogy nagyon gyors a játék, és elsősorban a játékosok technikai felkészültségére épül.
Palanovics Norbert egy év Japánban való tartózkodás után visszatért Magyarországra, ahol az NB III-ban folytatta tovább, de itt is csak egy évet töltött, ugyanis Mexikóba távozott, ahol korábban élt.
Az amerikai földrészen is működni akart, ebben segítségére volt játékvezető múltja mellett Puhl Sándor ajánlása is. Palanovics először Codesal Mendez elnöknél jelentkezett (ha valakinek ismerős a név, nem véletlen, ő vezette ugyanis az 1990-es világbajnokság döntőjét), de szinte egyből elnökváltás történt és Arturo Yamasaki vette át a posztot (ő sem akárki a játékvezetés világában, hiszen a hatvanas évek egyik legismertebb játékvezetője volt). Bár annak ellenére, hogy jó benyomást tett, mind fizikai adottságaival, mind felkészültségével, hosszú procedúra volt, mire novemberben elkezdhette működését a mexikói bajnokságban.
A magyar játékvezetőnek nehézséget jelentett, hogy lakhelye, Puebla a tengerszint fölött 2000 méteren található, emiatt az oxigénhiánnyal is számolni kell, de ez sem zavarhatta abban, hogy a másod-, valamint a harmadosztályban elkezdhesse működését. A mexikói JB-nek egyébként nagyon egységes előírásai vannak a fegyelmezésre, itt szó szerint veszik a szabályokat, nem a játék szelleme van előtérben. Rengeteg a sárga és a piros lap, valamint a szabálytalanság a meccseken. Itt is vezethetett egy olyan mérkőzést, ami valószínűleg örök emlék marad számára, hiszen a pueblai stadionban (amely az 1986-os vb egyik helyszíne volt) a Puebla-Cruz Azul mérkőzésen lengetett, sőt előtte ő vezette a tartalékmeccset, amelyen 25.000 néző volt a lelátón. Ezután visszatért Japánba, ahol azóta is él.
- Baranyában játékvezetőként is tevékenykedett, milyen rendszerben tartják a Japán bajnokságokat? Mennyire sportszerűek a japán labdarugók?
- Maximálisan sportszerűek, talán túlságosan is. Inkább visszahúzzák a lábukat, csak ne szabálytalankodjanak feleslegesen. Alig adok itt lapokat, legtöbb meccsem lap nélkül, maximum egy sárgával lemegy. A játékvezető pedig maximálisan tisztelt, szinte elöljáró a pályán, a magyar bajnoksághoz képest elenyésző a szöveg - nyilvatkozta korábban Palanovics, aki akkor még mérkőzést is vezetett Japánban.
„Pécsett kaptam meg azokat az alapokat, amivel helyt tudok állni”
Gyermekkorára boldogan emlékszik vissza Palanovics Norbert. Szerette iskoláját, a TVT-t és annak udvarát, ahol barátaival naphosszat rúgta a bőrt. Vallja, hogy meghatározza mindennapjait az a légkör, az a közösség és a tanárok, akik őt itt körbe vették. Palanovics Norbert most Tokióban nagykövet.
– Először középiskolából, a Leőwey gimnáziumból sikerült hosszabb időre külföldi tanulmányra mennem, de az egyetemi évek jelentős része Pécshez köt, hiszen a pécsi közgázra jártam, ahol rengeteg élményt, tapasztalatot szereztem. Összességében elmondhatom, hogy Pécs készített fel és adta meg a lehetőséget arra, hogy később külföldön is megálljam a helyem – mondja Palanovics Norbert.
Sűrűsödtek a külföldi tanulmányutak, Japántól tartott egy kicsit
– Egyetemistaként Svédországban is tanultam, majd Oszakába mentem. Bár bevallom őszintén, először megijedtem attól, hogy innen nem tudok csak úgy hazaugrani, de aztán a hozzám közel álló egyetemi tanáraim, mentoraim megnyugtattak, és az ő támogatásukkal vágtam neki az első japán útnak. Egy évet töltöttem ott, majd másfél évvel később újra visszamentem, akkor már Nagojába, ahol az állami Nagoya Egyetemen végül 2008-ban nemzetközi kapcsolatokból doktori címet szereztem – emlékszik vissza Palanovics Norbert első japán útjára.
„A JAPÁN NYELVET AZ EMBER ÉLETE VÉGÉIG TANULJA, ÍGY SOHA NEM MONDANÁM AZT, HOGY TÖKÉLETESEN BESZÉLEM A NYELVET.”
Dolgozott tudósítóként is
Palanovics Norbert szerencsésnek érzi magát, mert tudósítóként is dolgozott Japánban. A külpolitikán és a magyar vonatkozású eseményeken túl próbált betekintést adni a néha misztikusnak tűnő japán társadalomba.
– Tudósítottam a hokkaidói G8-csúcsról, és megéltem a kelet-japáni földrengést és a fukusimai atomerőmű balesetét is, amelyről ugyancsak írtam cikkeket – meséli Palanovics Norbert.
A Pick Szegedtől a japán császárig
Palanovics Norbert a doktori megszerzése után a Pick Szeged tokiói irodájának elindításán dolgozott, azaz a japán piaccal, később Kelet- és Délkelet-Ázsiával foglalkozott. Ez pedig annyira jól ment, hogy a Pick Szegednek Japán lett az egyik legnagyobb exportpiaca.
„BEVEZETTÜK A MANGALICÁT, AMELY MIND A MAI NAPIG AZ EGYIK LEGISMERTEBB MAGYAR TERMÉK ÉS MÁRKA JAPÁNBAN ÉS TÖBB MÁS ÁZSIAI ORSZÁGBAN.”
Palanovics Norbertet ezt követően nevezték ki nagykövetnek, megbízólevelét 2016. december 7-én adta át a japán császárnak.
Pihenni jár haza Pécsre
Palanovics Norbert évente kétszer-háromszor utazik Magyarországra, és minden alkalommal Pécsen és Pécs környékén tölti szabadidejét.
– Természetesen a családdal, a szüleimmel való találkozás az első, de próbálok időt szakítani a barátokra, volt egyetemi mentoraimra is. Elengedhetetlen, hogy a baranyai vidéken is minél több időt tudjak lenni, és őszintén megmondom, azóta sokkal jobban értékelem a szűkebb hazám szépségét és értékeit, amióta visszajárok – mondja Palanovics Norbert.
„HIHETETLEN SOK ÉRTÉK VAN MIND PÉCSEN, MIND PEDIG BARANYÁBAN.”
A nagykövet ezért legfontosabb céljai közé sorolja, hogy Magyarország ismertségét növelje, és a magyar brand értékét erősítse Japánban.
– Rengetegen tudnak ezt-azt Magyarországról Japánban, de ez egyelőre még nem áll össze egy egységes egésszé. Fontos, hogy még több japán befektetőt vonzzunk az országba, és az is, hogy minél több magyar terméket exportáljunk a szigetországba. Egyikkel sem állunk rosszul, de ezeken még tovább lehet javítani. No, és persze szeretnénk, ha növelni tudnánk a Magyarországra látogató turisták számát is – sorolja Palanovics Norbert.
Szülőhelyéért is dolgozik Japánban
A pécsi születésű Palanovics Norbert személyes céljai között Pécs és Baranya kincseinek népszerűsítése is szerepel.
– A nagyköveti megbízatásom alatt azon is dolgozom, hogy minél több japán megismerhesse a régió és az egyetem erősségeit, és mind az üzleti, mind pedig a magánutazók listáján szerepeljen a szülőhelyem megismerése – mondta Palanovics Norbert.
forrás: nso.hu, pecsinapilap.hu, pecsiujsag.hu