Kovács Gábor Péter



Európa csúcsán - beszélgetés Kovács Gáborral

kamera - forrás: Forrás: - kamera.

Volt egy futsal EB. Titkon reméltük a magyar csapat meglepetést ér el. Sajnos nem így lett, de a döntőben mégis volt magyar, a játékvezető, Kovács Gábor. Tudjuk, aki elér egy csúcsot és meghódítja, annak vannak támogatói, csodálói és irigyei. Az európai elit játékvezetői csúcsot elérni ugyanolyan dicsőség és nehézség, mintha sportolóként tennénk, vagy csapatként. Hisz a játékvezető is sportoló. Ebből az apropóból kérdeztük az újdonsült EB-döntőt dirigáló játékvezetőt

- Hogy és mikor kezdődött a futsal játékvezetői karriered?

 

- A futsallal 1996-ban ismerkedtem meg, akkor indult el a Fejér Megyei Futsal Bajnokság. Eleinte játszottam is, de 2 szezont követően azt abbahagytam és csak a játékvezetésre koncentráltam. A bajnokság sajnos pár év után megszűnt, de igyekeztem ezt követően is futsal mérkőzéseken működni. 2005-ben kerültem az NB I-es, 2007-ben pedig a nemzetközi keretbe.

- Amikor szüneteltetted a futsal játékvezetést, nem hiányzott?

- Dehogynem! Igyekeztem nem elszakadni a sportágtól, nézőként is jártam a mérkőzésekre és kisebb tornákon vezettem is.

- Gondoltad volna korábban, hogy ilyen szép karriert futsz be?

- Álmodni sem mertem ilyen sikerekről. Szerencsém volt, mert itthon és külföldön is rangos mérkőzéseken működhettem, tapasztalt ellenőrök és játékvezető kollégák segítették fejlődésemet.

- Ilyen fiatalon mennyire fogadnak el az elit játékvezetők, és mennyire a hazai játékvezetők?

- Akikkel már működtem együtt, azok teljesen elfogadtak. Természetesen pár kolléga számára ismeretlen voltam, talán bennük az is felmerült, hogy csak a ?hazai pályának? köszönhetem az EB részvételemet, de ezt sohasem éreztették velem. Úgy érzem, a hazai játékvezetőkkel jó a viszonyom, sokuktól rengeteget tanultam, néhányukkal és a fehérvári kollégákkal szoros barátság köt össze.

- Eddigi pályafutásod alatt, melyik voltak a legemlékezetesebb mérkőzéseid?

- Természetesen a mostani EB döntő a csúcs! De szívesen emlékszem vissza a 8.000 szurkoló előtt Jaragua du Sol-ban levezetett Brazília-Irán Világ Kupa döntőre és a dublini Írország-Anglia EB selejtezőre is.

- Hazai szervezésű világversenyen milyen érzés pályára lépni?

- Nagyszerű, elmondhatatlan, minden játékvezetőnek hasonlót kívánok!

- Volt itthon saját szurkoló csapatod?

- Igen, volt. Nagyon sokat köszönhetek a családtagoknak, barátoknak, kollégáknak, akik a negyeddöntőben és a fináléban is a helyszínen szorítottak nekem. Nagyon megnyugtatott a jelenlétük, nélkülük biztosan nem ment volna ilyen könnyen!

- Mit éreztél a döntő mérkőzés előtt?

- Szerencsére nyugodt voltam végig. Tudtam, hogy karrierem szempontjából mérföldkőhöz érkeztem, és ez a mérkőzés meghatározó lehet a jövő szempontjából. Könnyű helyzetben voltam, mert mindig számíthattam a Török Károly vezette magyar szervező-kísérő csapat segítségére.

- Ez a siker mennyire a te eredményed, mennyire a szerencséé és mennyire a sport diplomáciáé?

- Úgy gondolom, hogy a szerencsének és a sportdiplomáciának is nagy szerepe volt abban, hogy a döntőben működhettem.

- Hogyan tovább?

- Még nem szeretném befejezni a pályafutásomat?(nevet) Igyekszem a hazai bajnokságban is legjobb tudásom szerint, a lehető legkevesebb hibával vezetni a mérkőzéseket.

- Mennyire fárasztó egy EB? Mennyire feszített a program és miből áll?

- Az első mérkőzés előtt 3 nappal érkeztünk. A fizikai teszt teljesítését követően megismerkedtünk a két csarnok időmérő rendszerének kezelésével, majd több előadás során ismertették velünk az ellenőrök azokat a pontokat, amikre kiemelt figyelmet kellett fordítanunk. A reggeli edzéseket követően az előző napi mérkőzések értékelése szerepelt a programban, az ebédet követően pedig egy rövid pihenő után általában indulni kellett a mérkőzésekre. Ez alapján azt mondhatom, elég zsúfolt volt a program, de a kitűnő elhelyezésnek és precíz szervezésnek köszönhetően csak arra kellett koncentrálnunk, hogy a ránk bízott mérkőzéseken jól működjünk.

- Vágner László és Török Károly nyomdokain milyen érzés járni. Ez jár-e előnnyel vagy hátránnyal?

- Én még nagyon messze vagyok azoktól a sikerektől, amiket Ők elértek. Természetesen mindkettejüket nagy tisztelet övezi nemzetközi futsal berkekben, ami talán az én helyzetemet is megkönnyíti.

A csúcs, amit elért már magában is nagyszerű, de van magasabb, van újabb cél. Kívánjuk, hódítsa meg azt is és lépjen elődjei nyomdokába. Csak így tovább Gabi, gratulálunk!

 

Hozzászólások