Hatalmas serleget kapott hatvanadik születésnapjára barátaitól Hamar László, korábbi FIFA-asszisztens. A márvány alapba belevésték, hogy Életmű-díj. A trófea tetején egy síp jelzi, hogy a megajándékozott életének meghatározó része volt a játék-vezetés.
A serleg belsejébe számos olyan tárgyat raktak, ami a jeles ünnepre emlékeztet. Például hatvan darab egyforintost, vagy egy hatvanas szöget.
- Tíz éve a hátam mögött szervezte meg a családom a szülinapot, most ezt nem engedtem - mondta Hamar László. - De így is boldoggá tettek a barátaim azzal, hogy eljöttek és megköszöntettek. Remek volt a hangulat, jókat beszélgettünk. Valóban emlékezetessé tették ezt az estét, akikre mindig számíthatok.
Amikor Hamar László bekerült a játékvezetés mélyvizébe, Godzsa Zoltán és Kadlicskó Ferenc mindenben segítette. De Kész Zoltán, Eger Károly, Lelkes István és Kertész István szintén ott volt a tihanyi koktélpartyn a bő negyvenes keretben. Akadtak hiányzók is, akik nélkül sokáig elképzelhetetlen volt hasonló összejövetel. A Puhl, dr. Bozóky, Hamar trió három évig elválaszthatatlan hármas volt Európa futball stadionjaiban. A csúcsot a Dortmund - Juventus BEK-döntő dirigálása jelentette.
- Nem hívtam az egykori kollégákat. Bozóky Imre azt gondol-ja, közöm volt ahhoz, hogy leváltották MLSZ elnöki pozíciójából. Barátként - és elnökségi tagként - én közöltem vele elsőként, hogy nincs tovább. Azóta nem kommunikál velem. Puhl Sándor többször megígérte, hogy rendezzük egy beszélgetéssel közös dolgainkat. Aztán azt mondta, hogy nem ér rá. Nem futok egyikük után sem. Tudják a telefonszámomat. Volt időszak, amikor többször hívtak. Főleg a Sanyi...
Nem csak a futballban, a játék-vezetésben is óriási a széthúzás, az acsarkodás, a veszekedés. Elég, ha csak a minden ok nélkül eltiltott Illés László esetére gondolunk. - Valóban csúnya seb ez a JB testén. Mindenben igaza van a jogtalanul eltiltott kollégának, és biztos vagyok abban, hogy ha-marosan kiderül a megyei vezetők rossz döntése. Ettől függetlenül nagyon sajnálom, hogy amit évek hosszú kemény munkájával felépítettünk Kadlicskó Ferivel és Kuntner Zolival, azt az újak gyorsan összedöntötték. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, de elég furcsa, hogy a kollégák döntő többsége rám szavazva velem akart együtt dolgozni, mégis másra esett a választás. Sovány vigasz, hogy ez nem csak Veszprém megyére jellemző. A legnagyobb problémát abban látom, hogy nincs koncepció. Mindent a pénz határoz meg. Megemelték a játékvezetői díjakat, mostantól még inkább a mennyiség számít a minőség helyett. Van, aki három meccset is kap egy hétvégén, ami szakmailag indokolatlan. - Nincs utánpótlás. Azzal, hogy jövőre az országos JB veszi kézbe az NB III-as meccseket is, vagyis a másodosztályból lefelé jönnek a kollégák, veszélyeztetik a felfelé áramlást. Megfojtják a tehetséges fiatalok kibontakozását. Nem lesz miért a bíráskodást választani. Állandó balhék vannak, verekedések, botrányok rontják a renoménkat. Illő lenne rendbe rakni közös dolgainkat. De ezt csak őszinte beszélgetésekkel lehetne megtenni. Mindenkinek a szemébe mondani a felmerülő problémákat. Sunyisággal, a másik hátba támadásával nem lehet előre haladni. Csak még jobban visszafejlődni. De ez kinek jó? A sportágnak, a testületnek sem. Buta emberek-kel nem, értelmes, okos fiatalokkal viszont kirángatható a kátyúba ragadt szekér. Jelenleg nem a jó irányba haladunk. Ezért is mondtam Mező Béla elnök úrnak, hogy egyelőre nem vennék részt semmiben ebben a megyében.
Hamar László túl van több mint háromszáz első osztályú futballmeccs ellenőrzésén az országos keret tagjaként. Jelen pillanatban ez elég a megyei szövetség korábbi elnökének. És persze ott van még a másik szakmai kihívás: vezetni a tihanyi újság-író üdülőt...
Donát Tamás