Az utóbbi időben sajnos nagyon sok támadás érte a magyar játékvezetést, amely véleményem szerint nem véletlen. Nem szeretnék a „megmondóember” szerepében tetszelegni, azonban egy sokkal objektívebb képet szeretnék megmutatni a játékvezetők valós teljesítményéről, mint ahogy azt a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottsága „kommunikálja”. Nem az a célom, hogy beüljek az elnöki székbe – amihez foggal-körömmel ragaszkodik azt ott helyet foglaló –, hanem az, hogy az amúgy sem buta és amúgy sem vak futballkedvelő társadalom szemét még jobban felnyissam.

Az elnök önvédelemből csak az általa kreált statisztikával foglalkozik, azzal ámítja azt a pár embert, aki még hisz neki. Tudjuk, hogy a számok mindent megmutatnak. Egy dolgot azonban fontos leszögezni, azt a statisztikát ő saját maga csinálja azáltal, hogy átíratja az ellenőri jelentéseket, így ezek a számok teljesen hitelüket vesztik.

A táblázata szerint évről évre kevesebbet hibáznak a játékvezetők az első osztályban. Hát, nem túl hihető, hogy szezononként csak 2-3 súlyos játékvezetői hiba születik, hiszen ebben a szezonban is volt olyan forduló, ahol önmagában ennyi hiba fordult elő. Azonban ezek a hibák mind a szőnyeg alá lettek söpörve, az ellenőrök utasítva lettek ezen hibák elhallgatására és a pozitív értékelések megírására. Cinkosak az elnök hazugságaiban és hamisításaiban. Nézzünk pár példát:

A december 8-án megrendezett DVSC-ÚJPEST mérkőzés 32. percében egyértelmű piros lap maradt el; az újpesti Nunest súlyos szabálytalanság miatt ki kellett volna állítani, azonban a pályán csak sárga lap született és a VAR busz sem avatkozott be. A mérkőzésen egy nagyon hasonló esetben kiállította a hazai játékost (Domingues, 57.perc) a játékvezető, jogosan. Ugyanezen a mérkőzésen az újpesti Gergényit második sárga lappal ki kellett volna állítani, hiszen egyértelműen, stoplival ellenfele lábfejére taposott, ami felelőtlen szabálytalanság. Mint tudjuk, ebben az esetben a VAR nem tud beavatkozni, hiszen „csak” második sárga lap lett volna. Második súlyos hiba a játékvezető részéről. A „szakmai” vezetés leíratta az ellenőrrel, hogy mindkét esetben nagyszerű döntés született, ugyanis láthattuk, hogy a következő fordulóban ez a játékvezető VAR-ként működött közre a Nyíregyháza-FTC mérkőzésen. Abba már ne is menjünk bele, hogy a mérkőzés játékvezetője rendkívül gyenge kommunikációval és fegyelmezési képességekkel bír, amelyet ezen a meccsen is (hazai csapat folyamatos reklamálása, főleg csapatkapitánya) kidomborított, amit az ősszel több korábbi meccsén is megfigyelhettünk. Elég csak arra az augusztus 31-én megrendezett DVTK-ETO mérkőzésre gondolni, amelynek lefújása után kb. 10 percen keresztül nem tudta elhagyni a játékteret, mert akkora tömegverekedés alakult ki a játékosok és a technikai személyzet között. Ez mind a játékvezető gyenge fellépésének, gyenge személyiségének volt köszönhető, mindemellett, az 58. percben egy jogos piros lap (erőszakos cselekedet) is elmaradt a hazai Edonwonynak karhasználat miatt a VAR beavatkozás után. A mérkőzésen nyújtott gyenge teljesítményét a lefújás utáni fegyelmezéssel tovább rontotta, hiszen a vendég kapust állította ki, de a piros lapot a vendég technikai vezetőnek mutatta fel. Ez mutatja azt is, hogy a játékvezető nincs teljesen tisztában a szabályokkal, hiszen ő volt az, aki a 4.fordulóban megrendezett FTC-ÚJPEST mérkőzésen jogtalanul állította ki a 102. percben a már lecserélt Abu Fanit. A vétkes játékos által elkövetett cselekedet sárga lapot ért volna, hiszen a szabálykönyv egyértelműen különbséget tesz csapatvezető és játékos/lecserélt játékos között.

A következő témakör a legvitatottabb témakör, a kezezés, amiben szintén nagyon sok érdekes ítélet született az ősszel. Az első ilyen szőnyeg alá söpört eset a november 30-án megrendezett MTK-PUSKÁS mérkőzésen történt, amikor a labda a földön támaszkodó védő karját találta el. Jogtalan büntető, elmaradt VAR beavatkozás. A vendég csapat értékesítette a büntetőt, amellyel meg is nyerték a meccset. Előtte ugyanennek a csapatnak, az MTK-nak vonták vissza jogosan a büntetőjét, ugyanebben a témakörben, persze, hogy értetlenül álltak az eset előtt és jogosan reklamáltak. Valószínűleg a mérkőzésen a VAR feladatot ellátó játékvezető sincs teljesen tisztában a szabály alkalmazásával. Ezzel a játékvezetővel fordult például elő az augusztus 11-én megrendezett PUSKÁS-NYÍREGYHÁZA mérkőzésen, amikor büntetőt ítélt azután, hogy labdaszerzéskor a hazai támadó, Soisalo a testétől eltartott karjával vitte tovább a labdát, melyet a játékvezető nem ítélt szabálytalannak. A VAR beavatkozás itt is elmaradt. De a „szakma” ezt is eltusolta, ugyanis a játékvezető a következő héten a FEHÉRVÁR-ZTE meccsen volt tartalék játékvezető. A következő szituáció a november 2-i PUSKÁS-ÚJPEST mérkőzés, ugyanez a játékvezető. Egyértelmű kezezés szabálytalanság történt a büntetőterületen belül, melyet a játékvezető szintén nem látott. A pályán elmaradt a büntető, azonban a VAR jogosan kihívta. Igen ám, de előtte ugyanezen a mérkőzésen szintén egyértelmű kezezés történt az újpesti büntetőterületen belül, amikor a földön fekvő Ljujic kapusokat meghazudtoló módon kezeivel blokkolta a labdát. A játékvezető továbbot intett, a VAR nem avatkozott be. De ez az eset sem szerepel a statisztikában súlyos hibaként, hiszen a VAR másnap már operátorként tevékenykedett, rá egy hétre pedig újból VAR szerepkörben láthattuk a DVTK-FEHÉRVÁR mérkőzésen. Azért ne menjünk el szó nélkül e mérkőzésen elmaradt súlyos játékvezetői (VAR) hibái mellett sem. Ugyanis történt az 54. percben egy felelőtlen szabálytalanság, amit a játékvezető csak gondatlannak vélt. Az a Gera Dániel taposott egyértelműen az ellenfele lábfejére, aki már rendelkezett egy sárga lappal. A piros lap elmaradt, egy súlyos hiba. A VAR nem tud beavatkozni, mert „csak” második sárga lap lett volna. Azonban az 58. percben mind a pályán, mind a buszban súlyos hiba történt, hiszen a hazai Komlósi súlyos szabálytalanságot követett el, azonban itt is csak sárga lap lett a jutalma a súlyos belépőnek. A 63. percben mindkét játékost lecserélte edzője, valószínűleg nem véletlenül.

Aztán egy olyan eset, amely a női és a férfi NB1-ben is előfordult. Győrben (női) november 15-én, Zalaegerszegen (férfi) pedig december 1-jén lehettünk szemtanúi a botrányos játékvezetői döntéseknek. Mivel a női ligában nincsen VAR, így azt a helytelenül megítélt büntetőt nem lehetett felülbírálni, de Zalaegerszegen vissza is lett nézve az eset, hiszen a VAR helyesen kihívta a játékvezetőt, azonban mégsem tudta megállapítani, hogy a támadó rúg a védő lábába. Mind-mind nyilvánvaló hibák, amelyek el lettek tusolva, hazugságok árán lettek megmagyarázva. ű

A 8. fordulóban is történt említésre méltó eset, ami természetesen a szőnyeg alá lett seperve a többihez hasonlóan, ami e cikkben említésre kerül. A Fehérvár-Paks mérkőzés 51. percében rúgott büntetőnél elmaradt a VAR beavatkozás a kapus előrelépése miatt. Tovább nézve a fordulókat, a 12. fordulóban megrendezésre került a Fehérvár-Kecskemét mérkőzés, amikor is a hazaiak a 90. percben elvégeztek egy szabadrúgást. A kapufáról levágódott labdát újból érintette (senki más ért bele) a szabadrúgást elvégző Csongvai, amit a szabályok szerint közvetett szabadrúgással kell büntetni. Ezt nevezték régen műhibának. Ma már úgy hívják, hogy súlyos hiba, a labdarúgás szabályai ismeretének a hiánya mind a játékvezető, mind a VAR, mind az ellenőr, mind az elnök részéről. A kettős érintést követően kb. 2 percen keresztül nem megy ki a labda, majd a támadás végén gólt ér el a hazai csapat.

Nagyon sok szituációt össze lehetne hasonlítani az őszi szezonban látott megadott/meg nem adott eseményeiből, amelyekből láthatjuk, hogy mennyire szakmaiatlan a mai magyar játékvezetés. Most azonban csak egy szituációt szeretnék így bemutatni: 3 forduló ETO-MTK 49. perce, illetve a 16. forduló PUSKÁS-ETO 57. perce. Két nagyon hasonló eset. Az egyik mérkőzésen történt beavatkozás, a másik mérkőzésen nem. Akkor valamelyik esetben rosszul járt el a VAR, mert vagy mindkettő beavatkozás, vagy egyik sem. Én a pályán hozott döntést tartom helyes eljárásnak, a játék folytatását büntető megítélése nélkül.

A fentebb említett esetek csak az őszi szezon hibái, melyek el lettek tusolva. Nem nehéz észrevenni azt sem, hogy 2-3 súlyos hibánál azért jóval több hiba csúszik a gépezetbe. A számok nem hazudnak, ha nincsenek elferdítve.

Kedves sportbarátok, labdarúgást kedvelők, láthatjátok, de ti is tudjátok jól, hogy azok a hamis számok elferdített eredmények, nem a valós és objektív képet mutatják a játékvezetők teljesítményéről. Nem csoda, hogy ezek után mindenki a játékvezetőket támadja.