A járvány miatt nézők nélküli focimeccseken másképp ítéltek a játékvezetők.

A 2019-20-as szezon jelentős részén a Covid miatt a legtöbb csapat zárt kapuknál, vagyis közönség nélkül játszottak a focicsapatok. Ez a helyzet sportpszichológiai szempontból különleges kísérletként fogható fel, hisz így a csapatok és a bírák is mentesültek attól a hatástól, amit a közönség kifejt. Ez adott egyedülálló lehetőséget arra is, hogy megvizsgálják a közönség hatását a hazai csapat játékára és a bírói döntésekre.
Egy osztrák kutatópáros végzett átfogó elemzéseket összesen 1286 európai mérkőzésen (spanyol, angol, német, olasz, orosz, osztrák, cseh és török focibajnokságokból) tapasztaltakról, s ezeket aztán összehasonlították az előző évad során, még rendes, közönség előtt játszott mérkőzésekkel. Elemezték a szabálytalanságokat, a kiosztott sárga lapokat és ezek okait, és persze a mérkőzések eredményeit, majd a Frontiers in Sports and Active Living szakfolyóiratban közölték az következtetéseiket.

A legszembeszökőbb különbség a közönséggel és közönség nélkül zajló meccsek közt az volt, hogy a zárt kapus esetekben a bírók több sárga lapot osztottak ki a hazai játékosoknak, míg a vendégcsapatokat érintő sárga lapok száma nem változott.

Szintén különbség volt a mérkőzések eredményeiben: a hazai csapatok 17,7 százalékkal gyakrabban veszítettek közönség nélkül, 29,8 százalékkal gyakoribbá vált a vendéggyőzelem, s kevesebb mérkőzés végeredménye lett döntetlen, mint a korábbi, közönség előtt játszott évad mérkőzésein.

Az elemzésekből kiderült, hogy a több hazai sárga lap nem agresszívebb játék miatt járt, sőt, a sportszerűtlen magatartás jelentősen csökkent mind a hazai, mind a vendég csapatok körében, ha nem volt a stadionokban közönség. Ez megerősíti azt a korábbi elméletet, hogy közönség nélkül sokkal kiegyensúlyozottabban képesek játszani a sportolók, nyugodtabban dolgoznak a játékvezetők, és nagyobb teret kap a sportszerűség, a fair play.

Az eredményekből kiderült, hogy a játékvezetőre a közönség nyomása tudat alatt is hat, s a játékvezető lehet a legfontosabb tényező abban, hogy alapesetben miért gyakoribbak a hazai győzelmek. Ez nem azt jelenti, hogy a játékvezetés igazságtalan, hanem azt, hogy befolyásolható, mivel a játékvezetők is emberi lények. Az ember pedig könnyebben hajlik döntéseiben a többséghez, amit ez esetben a stadionokban üvöltő tömeg képvisel.

A kutatók szerint az eredményeiket hasznosítani lehet a játékvezető-képzésben, s javítani lehet azt a képességüket, hogy a közönség nyomásának ellenálljanak.