A 4. hivatalos bajnokság. Az MTK lett a bajnok, mindössze második szezonját játszva az első osztályban. A BTC és az FTC után a kék-fehérek harmadik klubként nyerték el a magyar bajnoki címet. Az MTK játékstílusa szokatlan volt a közönségnek és az ellenfeleknek is. Nem erővel, hanem taktikával harcolták ki győzelmeiket.

Megint sok óvással kellett foglalkoznia az MLSZ-nek. Az FTC igazolás nélküli játékos szerepeltetésével vádolta meg a 33 FC-t. Az MTK ugyanilyen indokkal a MAFC együttesét jelentette fel. Az MLSZ az MTK óvását jogosnak ítélte, és a pályán megszerzett egy pont helyett, kettő pontot adott a kék-fehéreknek. Az FTC óvását viszont elutasította a szövetség. Ezzel a plusz ponttal előzte meg az MTK a Ferencvárost az aranyéremért folyó küzdelemben.

A bajnokság legnagyobb gólarányú győzelmét(13:0) az FTC aratta a Fővárosi TC ellen.

Osztályozó mérkőzések:

• Fővárosi TC - Újpesti TE 1:0-s állásnál a mérkőzés félbeszakadt, mert a játékvezető nem adta meg az Újpest egyenlítő gólját. A megismételt mérkőzés végeredménye 1:1 lett, így az ÚTE nem jutott volna fel az első osztályba, de az MLSZ a lila-fehérek teljesítményét elismerve (a 2. osztályban minden mérkőzésüket megnyerték), az Újpestet is a legfelsőbb ligába sorolta.
• A másik osztályozó sem volt mentes a botrányoktól. 33 FC - III. Kerületi TVE 2:2, 2:3, 1:0. Az első két mérkőzés eredményét a szövetség megsemmisítette, így a 33 FC az első, míg a III. Kerület a másodosztályban maradt.

Az MLSZ kísérletet tett a vidéki csapatok bajnokságba való bevonására. Megalakítottak nyolc kerületet: Budapest, Pozsony (később Győr), Kassa, Debrecen, Kolozsvár, Arad, Pécs (később Kaposvár) és Besztercebánya székhelyekkel. A kerületi bajnokok körmérkőzésen döntötték el a "Vidék Bajnoka" cím viselésének jogát. A győztes csapat kihívhatta a Budapest II. osztály bajnokát, és győzelem esetén a Budapest I. osztály bajnokát is. A győztes Magyarország Bajnoka címmel büszkélkedhetett volna. A vidéki kerületi bajnokságok végül még nem kerültek megrendezésre.