A gárdonyi Pánczél Krisztián 10-12 kilométert fut egy meccsen. Ilyenkor két-három kilót is lead, amit egy hét alatt ismét fölszed. Hiába, egy hajtós összecsapás után a hideg sör esik a legjobban.
Gyerekkorában Pánczél Krisztián is labdarúgónak készült. 1987-ig, tizenkét éves koráig Fehérváron lakott a család, akkor költöztek ki Magyaralmásra. A Videoton 1984-85 fordulóján elért legendás kupaszereplése lázban tartotta a várost, s minden fiú arról ábrándozott, hogy Szabó József, Máyer Lajos és a társaik nyomdokába lép - meséli a megye egyik legjobb játékvezetője, aki Magyaralmáson és Móron 25 éves koráig focizott. A megyei első osztályban 188-szor lépett pályára.
A döntő fordulatot a Mór Szabadegyházával vívott mérkőzése hozta a számára. A tét az NB III-ba való feljutás volt. Az, hogy az ezerjó városának alakulata kikapott, Pánczél Krisztián szerint a bíró tévedésének tudható be... Ez az eset olyan mély nyomot hagyott a fiatal focistában, hogy Arany Tamás biztatására váltott: sípra cserélte a labdát. 2000. március 7. óta játékvezető.
S hogy kárpotólja-e a bíráskodás? A kérdésre határozott igennel felel. Játékosként biztosan nem ért volna el ennyit. A csúcsot a 2006-2008-as évek jelentik a számára, amikor az NB I-ben fújta a sípot. Ez volt az az időszak, amikor Krisztiánék építkezni kezdtek Gárdonyban. Ennek következtében - vallotta be - kevesebb energiát tudott fordítani a játékvezetésre, aminek az lett a következménye, hogy az NB II-es keretbe sorolták vissza.
Manapság is szinte minden hétvégén fúj. Felesége nem rajong túlságosan a fociért, talán az első NB I-es meccsén látta utoljára élőben - tudtuk meg tőle. Három gyereke van, ők rendszeresen kimennek a meccseire, feltéve, hogy a nagypapa ráér...
A kondícióját heti három-négy futóedzéssel tartja karban, és játékvezető kollégáival együtt, Spurik néven játszanak a fehérvári futsal bajnokságban is. Azt már csak Krisztián tudja, hogy mindezek mellett miként jutott ideje még arra is, hogy az angol középfok mellé egy másik alapfokú nyelvvizsgát is letegyen. Arabból...