A játékvezető hatásköre Minden mérkőzést egy játékvezető vezet, akinek korlátlan joga, hogy azon a mérkőzésen érvényt szerezzen a játékszabályoknak.
A játékvezető döntései
A játékvezetőnek döntéseit saját véleményére alapozva, a legjobb tudása szerint, a játékszabályoknak megfelelően és a "játék szellemében" kell meghoznia. A játékvezetőnek saját belátása szerint kell a megfelelő lépéseket a
játékszabály biztosította kereteken belül meghoznia.
A játékvezetőnek mérkőzéssel kapcsolatos döntései ? beleértve a gól érvényességét vagy a mérkőzés végeredményét - véglegesek.
Amennyiben a játékvezető felismeri, hogy saját, vagy másik játékvezető tanácsára hozott döntése téves, már nem változtathatja meg a döntést, miután a játékot újraindították vagy a játékvezető jelezte az első vagy második félidő végét (beleértve a hosszabbítást) és elhagyta a játékteret, illetve beszüntette a mérkőzést.
Amennyiben a játékvezető alkalmatlanná válik a játék vezetésére, a játék más játékvezető felügyelete alatt is folytatódhat, amíg a labda a legközelebb játékon kívülre kerül.
Jogai és kötelezettségei
A játékvezető:
? érvényt szerez a szabályoknak
? a játékvezető asszisztensekkel (és ahol ilyen van, a negyedik játékvezetővel) együttműködve vezeti a mérkőzést
? biztosítja, hogy a mérkőzésen használt valamennyi labda megfeleljen a 2. szabály követelményeinek
? biztosítja, hogy a játékosok felszerelése megfeleljen a 4. szabály követelményeinek
? méri az időt, és feljegyzéseket készít a mérkőzésről
? megállítja, felfüggeszti vagy beszünteti a mérkőzést, belátása szerint, a játékszabályok bármely megsértésekor
? megállítja, felfüggeszti vagy beszünteti a mérkőzést bármely külső beavatkozás esetén
? megszakítja a mérkőzést, ha véleménye szerint egy játékos súlyosan megsérült és biztosítja, hogy eltávolítsák a játéktérről. A sérült játékos csak a játék újraindítása után térhet vissza a játéktérre
? engedi a mérkőzés folytatását, amíg a labda játékon kívülre nem kerül, ha véleménye szerint egy játékosnak csak enyhe sérülése van
? gondoskodik arról, hogy az a játékos, akinek vérző sebe van, elhagyja a játékteret. A játékos csak akkor térhet vissza, ha erre jelzést kapott a játékvezetőtől, akinek meg kell győződnie arról, hogy a vérzés elállt
? továbbengedi a játékot, ha ebből annak a csapatnak származik előnye, amelyik ellen a szabálytalanságot elkövették, és bünteti az eredeti szabálytalanságot, ha a feltételezett előny nem valósul meg
? ha egy játékos azonos időpontban egynél több szabálytalanságot követ el, akkor a súlyosabbat bünteti
? fegyelmező eszközzel él a figyelmeztetendő és kiállítandó szabálytalanságban vétkes játékosokkal szemben. A játékvezetőnek nem kötelező ezt azonnal megtennie, de akkor már kell, amikor a labda
legközelebb játékon kívülre kerül
? fellép a nem megfelelő módon viselkedő csapatvezetőkkel szemben, és belátása szerint elküldheti őket a játéktérről és annak közvetlen környezetéből
? a játékvezető asszisztens közlése alapján elbírálja azokat az incidenseket, amelyeket nem látott
? biztosítja, hogy jogosulatlan személy ne léphessen a játéktérre
? jelzi a mérkőzés újraindítását miután az megszakadt
? a mérkőzésről az illetékes szerv számára jelentést készít, amelyben információt ad a játékosok és/vagy csapatvezetők elleni fegyelmezési akcióról és bármely más incidensről, amely a mérkőzés előtt, alatt vagy után történik.
A játékvezető döntései
A játékvezetőnek a játékkal kapcsolatos tényekre vonatkozó döntései - beleértve, hogy egy gól érvényes vagy nem és a mérkőzés eredményét - véglegesek. A játékvezető csak akkor változtathatja meg egy döntését, ha felismeri, hogy tévedett, vagy ha elfogadja asszisztense vagy a negyedik játékvezető ez irányú
közlését. Ezt azonban csak addig teheti meg, amíg a játék újra nem indult, vagy be nem szüntette a mérkőzést.
Az International Board döntvényei
1. döntvény
A játékvezető (értelemszerűen ideértve a játékvezető asszisztensét és a negyedik játékvezetőt is) nem vonható felelősségre: játékos, vezető vagy néző semmiféle sérüléséért, tulajdonban esett semmiféle kárért, bármely személy, egyesület, vállalat, szövetség vagy más intézmény semmiféle veszteségéért, amely tényleges vagy feltételezett következménye a játékszabályok értelmében hozott vagy a mérkőzés megtartásával, lejátszásával illetve vezetésével kapcsolatos játékvezetői döntésnek.
Ilyen döntés lehet:
? annak megítélése, hogy a játéktér vagy környezetének állapota, avagy az időjárási körülmények lehetővé teszik-e a mérkőzés lejátszását
? a mérkőzés beszüntetése bármilyen okból
? a mérkőzés ideje alatt annak megállapítása, hogy a játéktér felszerelései vagy a labda alkalmas-e.
? a mérkőzés megállítása vagy továbbengedése nézők beavatkozása, vagy a nézőtéren előforduló bármely probléma esetén
? a játék megállítása vagy továbbengedése, hogy engedje a sérült játékost eltávolítani a játéktérről ápolás céljából.
? annak elrendelése, hogy a sérült játékost távolítsák el a játéktérről ápolás céljából
? annak megengedése vagy megtiltása, hogy egy játékos viselhet-e valamilyen felszerelést
? annak megengedése vagy megtiltása, hogy bármely személy (ideértve a csapatvezetőket, a stadionhoz tartozó személyeket, biztonsági erőket, fényképészeket vagy a média más képviselőit) tartózkodhat-e a játéktér közelében (amennyiben ez a játékvezető fennhatósága alá tartozik)
? bármely más, a játékszabályokkal vagy a játékvezető azon kötelességeivel összhangban hozott döntés, amely az adott mérkőzésen a FIFA, a kontinentális szövetség, a nemzeti szövetség
vagy a liga szabályzataiból ráhárul. 2. döntvény
Olyan tornákon (versenyeken, bajnokságokban), amelyeken negyedik játékvezető is működik, szerepét és feladatait az International Board útmutatásai határozzák meg, amelyet a szabálykönyv tartalmaz
Jogai és kötelezettségei
A játékvezető megállíthatja a játékot, ha véleménye szerint a világítás nem elégséges. Ha egy néző megdobja egy tárggyal a játékvezetőt, az egyik játékvezető asszisztenst, egy játékost vagy egy csapatvezetőt, akkor az eset súlyosságától függően a játékvezető folytathatja, félbeszakíthatja, vagy beszüntetheti a mérkőzést. Azonban minden esetben jelentenie kell az esetet az illetékes szövetségnek.
A játékvezető jogosult sárga vagy piros kártya felmutatására a félidei szünetben, a mérkőzés befejezése után, éppen úgy, mint a hosszabbítás alatt és a büntetőpontról végzett rúgások idején, mivel ezekben az időszakokban is a mérkőzés az ő irányítása alatt marad.
Ha bármely okból a játékvezető ideiglenesen akadályoztatva van, akkor a játék a játékvezető asszisztens felügyelete alatt folytatódhat, amíg a labda játékon kívülre nem kerül.
Ha egy néző belefúj egy sípba, és a játékvezető véleménye szerint ez hatással van a játékra (pl. egy játékos felveszi a kezébe a labdát, feltételezve, hogy a játékot megállították), akkor a játékvezetőnek meg kell szakítania a mérkőzést, és labdaejtéssel újraindítani, arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
Ha a mérkőzés alatt egy rendkívüli labda, más tárgy vagy állat kerül a játéktérre, a játékvezetőnek csak akkor kell megállítania a játékot, ha az hatással van a játékra. A játékot labdaejtéssel kell folytatni arról a helyről, ahol a labda a mérkőzés megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
Ha a mérkőzés alatt egy rendkívüli labda, más tárgy vagy állat kerül a játéktérre, és az nincs hatással a játékra, a játékvezetőnek el kell távolíttatnia azt a lehető leggyorsabban.
Előnyszabály
A játékvezető alkalmazhat előnyszabályt valahányszor egy szabálysértés vagy szabálytalanság történik.
A játékvezetők a következő körülményeket vegyék figyelembe, amikor eldöntik, hogy előnyszabályt alkalmaznak, vagy megállítják a játékot:
? A szabálytalanság súlyosságát. Ha a szabálysértés kiállítást von maga után, akkor a játékvezető állítsa meg a játékot, és állítsa ki a játékost, hacsak nincs közvetlen gólszerzési lehetőség.
? A szabálytalanság helyét: minél közelebb van az ellenfél kapujához, annál eredményesebb lehet.
? A közvetlen és veszélyes támadás esélyét az ellenfél kapujára.
? A mérkőzés légkörét.
Az eredeti szabálytalanság büntetéséről a döntést néhány másodpercen belül kell meghozni.
Ha a szabálytalanság figyelmeztetést von maga után, akkor azt a játék következő megszakításánál kell megtenni. Javasolt, hogy a játékvezető állítsa meg a játékot, és közvetlenül ezután figyelmeztesse a játékost.Ha a következő megszakításnálELMARAD a figyelmeztetés, akkor ezt már később nem lehet felmutatni.
Sérült játékosok
A játékvezetőnek ragaszkodnia kell a következő eljáráshoz a sérült játékosokkal kapcsolatban:
? ha a játékvezető véleménye szerint egy játékos csak enyhén sérült, akkor engedje a játék folytatását, amíg a labda játékon kívülre kerül
? ha a játékvezető véleménye szerint egy játékos súlyosan sérült, akkor állítsa meg a játékot
? a játékvezető a sérült játékos megkérdezése után megengedheti egy vagy legföljebb két orvosnak, hogy a játéktérre lépjen, hogy felbecsülje a sérülést, és intézze a játékos biztonságos és gyors eltávolítását a játéktérről
? a hordágyvivők a hordággyal a játékvezető jelzését követően léphetnek a játéktérre
? a játékvezetőnek biztosítania kell a sérült játékos biztonságos eltávolítását a játéktérről
? a játékos nem kezelhető a játéktéren
? annak a játékosnak, akinek vérző sebe van, el kell hagynia a játékteret. Nem térhet vissza, amíg a játékvezető nem győződött meg arról, hogy a vérzés elállt. A játékosoknak nem szabad véres öltözetet viselni
? miután a játékvezető engedélyezte az orvosoknak a játéktérre lépést, a játékosnak el kell hagynia a játékteret, vagy hordágyon, vagy lábon. Ha a játékos nem engedelmeskedik, akkor sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni kell
? a sérült játékos csak a mérkőzés újraindítása után térhet vissza a játéktérre
? a sérült játékos csak az oldalvonalon jöhet vissza a játéktérre, ha a labda játékban van. Ha a labda játékon kívül van, akkor a sérült játékos a játéktér bármelyik határvonalán visszatérhet
? függetlenül attól, hogy a labda játékban vagy játékon kívül van, csak a játékvezető engedélyezheti egy sérült játékos visszatérését a játéktérre
? a játékvezető akkor is adhat engedélyt a sérült játékosnak, hogy visszatérjen a játéktérre, ha a játékvezető asszisztens vagy a negyedik játékvezető ellenőrzi, hogy a játékos felkészült a visszatérésre
? ha a játék nem más ok miatt állt meg, vagy ha a játékos sérülése nem a játékszabályok megszegésének eredménye, akkor a játékvezetőnek labdaejtéssel kell újraindítania a játékot arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt
? a sérülés miatt elvesztegetett teljes idővel az adott félidő végén meg kell növelni a játékidőt.
? ha már a játékvezető elhatározta, hogy felmutat egy kártyát egy olyan sérült játékosnak, akinek ápolás miatt el kell hagynia a játékteret, akkor a játékvezetőnek akkor kell felmutatnia a kártyát, mielőtt a játékos elhagyja a játékteret.
Ezen szabály alól csak a következők kivételek:
? a kapus sérülése
? amikor egy kapus és egy mezőnyjátékos ütközött, és azonnali kezelés szükséges
? amikor ugyanannak a csapatnak a játékai ütköztek, és azonnali kezelés szükséges
? amikor súlyos sérülés történt, mint például a játékos lenyelte a nyelvét, agyrázkódást vagy lábtörést szenvedett, stb.
Egynél több szabálytalanság történt azonos időben
? Egy csapat két játékosa követ el szabálytalanságot:
? a játékvezetőnek a súlyosabb szabálytalanságot kell büntetnie az azonos időben elkövetett szabálytalanságok közül
? a játékot a súlyosabb szabálytalanságnak megfelelően kell újraindítani
? Ha különböző csapatok játékosai követnek el szabálytalanságot:
? a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot, és labdaejtéssel újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben
a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
Helyezkedés, amikor a labda játékban van
Ajánlások
? A játék a játékvezető és az akció oldali játékvezető asszisztens között legyen.
? Az akció oldali játékvezető asszisztens legyen játékvezető látómezőjében. A játékvezető alkalmazzon széles átlós rendszert.
? Baloldalról kerülve a játékot könnyebb a játékot és az akció oldali játékvezető asszisztenst a látómezőben tartani.
? A játékvezető legyen elég közel, hogy lássa a játékot, de ne akadályozza azt.
? A fontos események nem feltétlenül mindig a labda környezetében játszódnak le. A játékvezetőnek ügyelnie kell még:
? azokra a játékosok közötti agresszív konfliktusokra is, amelyek a labdától távol történnek
? arra is, hogy szabálytalanságok a játék várható helyszínén is történhetnek
? szabálytalanságok a labda elrúgása után is történhetnek.
Helyezkedés álló labdánál
Az a legjobb helyezkedés, ahonnan a játékvezető meg tudja hozni a helyes döntést. A helyezkedést segítő ajánlások valószínűségeken alapulnak, és mindig igazítani kell a csapatokról, játékosokról és a mérkőzés eseményeiről meglévő speciális információk felhasználásával. A következő ábrákon ajánlott helyezkedések alapvetők és javasoltak a játékvezetőknek. A zónára hivatkozás azt szándékot hangsúlyozza, hogy minden ajánlott helyezkedés egy olyan területen belül történjen, ahol a
játékvezető a legnagyobb valószínűséggel optimalizálhatja hatékonyságát. A zóna lehet kisebb, nagyobb vagy más formájú, a kérdéses pillanatbeli körülményektől függően.
A síp használata
Szükséges a síp használata:
? A játék indításához (első és második félidő), gól után.
? A játék megállításához
? szabadrúgás vagy büntetőrúgás miatt
? a mérkőzés felfüggesztésekor vagy beszüntetésekor
? a félidők végén az időbeszámításnak megfelelően
? a játék újraindításakor
? szabadrúgásoknál, amikor a megfelelő távolságot megkövetelik
? büntetőrúgásoknál
? a játék újraindításakor miután megállították
? hogy helytelen viselkedésért sárga vagy piros kártyát osszanak ki
? sérülés miatt
? játékoscsere miatt.
NEM szükséges a síp használata
? A játék megállításához
? kirúgásnál, szögletrúgásnál vagy bedobásnál
? gólnál
? a játék újraindításakor
? szabadrúgáskor, kirúgáskor, szögletrúgáskor, bedobáskor.
A túl gyakran, szükségtelenül alkalmazott sípnak kevesebb hatása lesz, amikor szükséges. Amikor síp szükséges a játék indításához, a játékvezető egyértelműen hirdesse ki a játékosoknak, hogy az újraindítás csak a jelzés után történhet meg.
Testbeszéd
A testbeszéd a játékvezető eszköze, hogy
? segítse őt a mérkőzés irányításában
? mutassa a tekintélyét és az önuralmát
A testbeszéd nem arra van, hogy
? a játékvezető elmagyarázza az ítéletét.
A játékvezető felszerelése
Kötelező felszerelés
?síp(ok);
?óra (órák);
?piros és sárga lapok;
?jegyzettömb (vagy bármilyen egyéb a mérkőzés eseményeinek feljegyzésére
alkalmas eszköz).
Egyéb felszerelés
A játékvezető használhat még:
?más játékvezetőkkel történő kommunikációt szolgáló eszközöket ? elektronikus(berregő/bip) zászlók, fejre rögzíthető fülhallgató-mikrofon készlet stb.;
?EPTS vagy egyéb teljesítménymérő eszköz.
A játékvezetőknek tilos ékszert vagy más egyéb elektronikus eszközt viselniük.