Közvetlen szabadrúgás
Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét, a játékvezető megítélése szerint gondatlanul, felelőtlenül vagy túlzott mértékű erőbevetéssel:
? az ellenfelet megrúgja vagy megkísérli megrúgni
? az ellenfelet elgáncsolja, vagy ezt megkísérli
? nekiugrik az ellenfélnek
? testtel támadja az ellenfelet
? az ellenfelet megüti vagy megkísérli megütni
? az ellenfelet ellöki.
? lábbal támadja az ellenfelet.
Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha egy játékos elköveti a következő három szabálytalanság valamelyikét:
? az ellenfelet visszatartja
? az ellenfelet leköpi
? szándékosan kézzel érinti a labdát (kivéve a saját büntetőterületén belül tartózkodó kapust).
A közvetlen szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálytalanság történt
(lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye).
Büntetőrúgás
Büntetőrúgás az ítélet, ha a felsorolt tíz szabálytalanság valamelyikét egy játékos a saját büntetőterületén követi el, tekintet nélkül a labda helyzetére, feltéve, hogy a labda játékban van.
Közvetett szabadrúgás
Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha a kapus a saját büntetőterületén elköveti a következő négy szabálytalanság valamelyikét:
Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha a kapus a saját büntetőterületén elköveti a következő négy szabálytalanság valamelyikét:
? hat másodpercnél tovább tartja kezében a labdát, mielőtt birtokából kiengedné
? a labda korábbi birtoklása után ismét kézzel érinti, mielőtt az más játékost érintett volna
? kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott
? kézzel érinti a labdát, ami közvetlenül csapattársa bedobásából jutott hozzá.
Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos a játékvezető véleménye szerint:
? veszélyesen játszik
? akadályozza az ellenfél mozgását
? gátolja a kapust abban, hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon
? bármilyen más, a 12. szabályban előzőleg nem említett szabálytalanságot követ el, amelynél a játékot meg kell állítani figyelmeztetés vagy kiállítás céljából.
A közvetett szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye).
Fegyelmezési szankciók
A sárga kártyát arra használják, hogy azt közöljék, hogy egy játékos, cserejátékos vagy lecserélt játékos figyelmeztetésben részesült.A piros kártyát arra használják, hogy azt közöljék, hogy egy játékost, cserejátékost vagy lecserélt játékost kiállítottak.
Piros vagy sárga kártya csak játékosnak, cserejátékosnak vagy lecserélt játékosnak mutatható.
A játékvezetőnek attól a pillanattól van joga fegyelmezési szankciók alkalmazására, amikor a játéktérre lép egészen addig, amíg elhagyja a játékteret a befejező sípszó után.
Az a játékos, aki, akár a játéktéren akár azon kívül, figyelmeztetést vagy kiállítást maga után vonó szabálytalanságot követ el ellenféllel, csapattárssal, a játékvezetővel, az asszisztensek valamelyikével vagy más személlyel szemben, a szabálytalanság természetének megfelelően büntetendő.
Figyelmeztetéssel járó szabálytalanságok
Figyelmeztetés jár sárga kártya felmutatásával annak a játékosnak, aki elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét:
? sportszerűtlen magatartás
? szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozik
? a játékszabályok következetes megsértése
? a játék újraindításának késleltetése
? az előírt távolság be nem tartása szabadrúgásnál, szögletrúgásnál vagy bedobásnál
? belépés vagy visszatérés a játéktérre a játékvezető engedélye nélkül
? a játéktér szándékos elhagyása a játékvezető engedélye nélkül
Egy cserejátékos vagy egy lecserélt játékosnak is figyelmeztetés jár a sárga kártya felmutatásával, ha elköveti a következő három szabálytalanság valamelyikét:
? sportszerűtlen magatartás
? szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozik
? a játék újraindításának késleltetése
Kiállítással járó szabálytalanságok
Kiállítandó az a játékos, cserejátékos vagy lecserélt játékos, aki elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét:
? súlyos szabálytalanság
? erőszakos cselekedet
? az ellenfél vagy bármely más személy leköpése
? az ellenfél meggátolása gól elérésében szándékos labdakezezéssel vagy nyilvánvaló gólhelyzet megsemmisítése (ez nem vonatkozik a saját büntetőterületén lévő kapusra)
? a kapura törő ellenfél meggátolása gól elérésében szabadrúgást vagy büntetőrúgást maga után vonó szabálytalansággal vagy nyilvánvaló gólhelyzet megsemmisítése
? goromba, durva vagy sértő kifejezések illetve mozdulatok használata
? ugyanazon a mérkőzésen egy második figyelmeztetés megkapása.
A játékosnak, a cserejátékosnak vagy a lecserélt játékosnak, ha kiállították, el kell hagynia a játéktér környékét és a technikai zónát.
A szabálytalanság alapfeltételei
A következő feltételeknek kell teljesülnie a szabálytalansághoz:
? egy játékos követi el
? a játéktéren történik
? akkor történik, amikor a labda játékban van.
Ha a játékvezető egy olyan szabálytalanság miatt állítja meg a játékot, amely a játéktéren kívül történik (amikor a labda játékban van), a játékot labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
Gondatlanság, felelőtlenség, túlzott mértékű erőbevetés
A ?gondatlan? azt jelenti, hogy egy játékos az ellenfele megtámadásakor a figyelem és a megfontolás hiányát mutatja, vagy cselekedetében nincs óvatosság.
? Ha egy szabálytalanságot gondatlannak ítélnek meg, akkor további
fegyelmezés nem szükséges.
A ?felelőtlen? azt jelenti, hogy egy játékos teljesen figyelmen kívül hagyja ellenfelére nézve cselekedetének veszélyességét vagy annak következményeit.
? Ha egy játékos felelőtlenül játszik, akkor figyelmeztetni kell.
Az ?túlzott mértékű erőbevetés? azt jelenti, hogy egy játékos messze túllépi a szükséges erőbevetést és az ellenfelének sérülésveszélyt okoz.
? Ha egy játékos túlzott mértékű erőbevetést alkalmaz, akkor ki kell állítani.
Az ellenfél támadása testtel
Az ellenfél támadása testtel egy harc a területért a kar és a könyök használata nélkül, amikor a labda megjátszható közelségben van. Az ellenfél támadása testtel szabálytalan, ha az
? gondatlan
? felelőtlen
? túlzott mértékű erőbevetéssel történik.
Az ellenfél visszatartása
Az ellenfél visszatartása azt a cselekményt fedi, amikor a keze, karja vagy a teste használatával valaki ellenfelét a mozgásában gátolja.
Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy korán avatkozzanak közbe, és megfelelően kezeljék az ellenfél visszatartásának szabálytalanságát különösen a büntetőterületen belül a szögletrúgásoknál és a szabadrúgásoknál.
Az ilyen helyzetek kezelése:
? a játékvezető szólítsa fel azt a játékost, aki visszatartja ellenfelét, mielőtt a labda játékba kerül
? figyelmeztesse azt a játékost, aki folytatja a visszatartást mielőtt a labda játékba kerül
? ítéljen közvetlen szabadrúgást vagy büntetőrúgást, és figyelmeztesse a játékost, ha ez akkor történik, amikor a labda játékban van.
Ha egy védő a támadót a büntetőterületen kívül kezdi visszatartani, de a visszatartást a büntetőterületen belül is folytatja, akkor a játékvezetőnek büntetőrúgást kell ítélnie.
Fegyelmezési szankciók
? Sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni kell a játékost, amikor azért tartja vissza ellenfelét, hogy gátolja abban, hogy megszerezze a labdát, vagy előnyös helyzetbe kerüljön.
? Ki kell állítani azt a játékost, aki az ellenfele visszatartásával nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg.
? Az ellenfél visszatartásának más eseteiben nincs további fegyelmezési akció.
A játék újraindítása
? Közvetlen szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással, ha a szabálytalanság a büntetőterületen belül történt.
A labda kezezése
A labda kezezése azt a szándékos cselekedetet jelzi, amikor egy játékos a kezével, vagy karjával kerül érintkezésbe a labdával. A játékvezető a következőket vegye figyelembe:
? a kéz mozog a labda felé (nem a labda a kéz felé)
? az ellenfél és a labda közötti távolság (váratlan labda)
? a kéz helyzete nem szükségszerűen jelenti, hogy ez egy szabálysértés
? a labda érintése egy kézben lévő tárggyal (ruházat, sípcsontvédő) szabálysértésnek számít
? a labda megdobása egy tárggyal (egy cipő, sípcsontvédő, stb.) szabálysértésnek számít.
Fegyelmezési szankciók
Vannak körülmények, amikor sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetés szükséges, amikor egy játékos szándékosan kezezi a labdát. Például, amikor egy játékos
? szándékosan és látványosan kezezi a labdát, hogy ellenfelét meggátolja, hogy a birtokába kerüljön a labda
? a labda szándékos kezezésével kísérel meg gólt elérni.
Ki kell állítani azt a játékost, aki a labda szándékos kezezésével gólt vagy nyilvánvaló gólhelyzetet akadályoz meg. Ez a büntetés nem abból a cselekedetből fakad, hogy a játékos szándékosan kezezi a labdát, hanem abból az elfogadhatatlan és sportszerűtlen beavatkozásból, amely egy gól elérését akadályozza meg.
A játék újraindítása
? Közvetlen szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással.
A saját büntetőterületén kívül a kapusra is ugyanazok a megszorítások vonatkoznak a labda kezezésével kapcsolatban, mint a többi játékosra. A saját büntetőterületén belül a kapus nem lehet vétkes közvetlen szabadrúgást igénylő kezezésben, vagy bármilyen más, a labda kezezésével kapcsolatos szabálytalanságban. Azonban vétkes lehet számos olyan szabálytalanságban, amely közvetett
szabadrúgást von maga után.
A kapusok szabálytalanságai
Nem megengedett, hogy a kapusok a kezükben 6 másodpercnél tovább birtokolják a labdát. Úgy tekintjük, hogy a kapus birtokolja a labdát
? amíg a labda a kezei között vagy a keze és bármilyen felület (pl. talaj vagy a saját teste) között van
? amíg a labda a kezei között vagy a keze és bármilyen felület (pl. talaj vagy a saját teste) között van
? amíg a labdát a kinyújtott, nyitott kezén tartja
? amíg pattogtatja talajra vagy feldobja a levegőbe.
Nem támadhatja ellenfele a labdát kezével birtokló kapust.
A következő esetekben nem megengedett, hogy a kapus a saját büntetőterületén belül a kezével érintse a labdát:
? ha miután kiengedte a birtokából, ismét kezezi a labdát mielőtt bármely más játékos érintette volna:
? Akkor tekintjük, hogy a kapus felügyeli a labdát, ha a kezének vagy karjának bármely részével érinti, kivéve, ha az véletlenül lepattan róla, például egy védése után.
? A labda birtoklásába az is beletartozik, amikor a kapus szándékosan hárítja azt.
? ha kézzel érinti a labdát, miután azt egy játékostársa szándékosan hozzárúgta
? ha kézzel érinti a labdát, miután azt közvetlenül az egyik játékostársa bedobása után kapta.
A játék újraindítása
? Közvetett szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye).
A kapusok elleni szabálytalanságok
? Szabálytalanság, ha egy játékos akadályozza a kapust, hogy megszabaduljon a kezében tartott labdától.
? Azt a játékost, aki megrúgja vagy megkísérli megrúgni a labdát, amikor a kapus éppen megszabadul attól, büntetni kell, mert veszélyesen játszik.
? Szabálytalanság a kapus mozgását korlátozni sportszerűtlen feltartóztatással, például a szögletrúgás elvégzésekor.
Veszélyes játék
A veszélyes játék egy olyan cselekvés, amikor egy játékos ugyan a labdát próbálja megjátszani, de közben valakire nézve sérülésveszélyes (beleértve magát a játékost is): Ezt az ellenfél közelében követik el, és meggátolják az ellenfelet a labda megjátszásában a sérüléstől való félelmük miatt.
Az ollózás megengedett, ha a játékvezető véleménye szerint nem veszélyes az ellenfélre.
A veszélyes játéknál nincs testi érintkezés a játékosok között. Ha van testi érintkezés, akkor a cselekvés egy közvetlen szabadrúgással vagy büntetőrúgással büntetendő szabálytalansággá válik. Ha van testi érintkezés, akkor alaposan fontolja meg a játékvezető azt, hogy nagy valószínűséggel elkövettek sportszerűtlenséget is.
Fegyelmezési szankciók
? Ha egy játékos egy ?normális? ütközet során játszik veszélyesen, akkor a játékvezető ne alkalmazzon fegyelmezést. Ha a cselekményben benne van a sérülés nyilvánvaló kockázata, akkor a játékvezető figyelmeztesse a játékost.
? Ha a játékos a veszélyes játékával egy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg, akkor a játékvezető állítsa ki a játékost.
A játék újraindítása
? Közvetett szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye).
? Ha van érintkezés, akkor egy más szabálytalanságot követtek el, és közvetlen szabadrúgással vagy büntetőrúgással büntetendő.
Az ellenfél mozgásának akadályozása
Az ellenfél mozgásának akadályozása az ellenfél útjába kerülést jelenti, hogy ellenfelét gátolja, akadályozza, lelassítsa vagy irányváltoztatásra kényszerítse, amikor a labda egyikük megjátszható közelségében sincs.
Minden játékosnak joga van helyezkedni a játéktéren, az ellenfél útjában lenni nem ugyanaz, mint az ellenfél útjába kerülni.
A labda fedezése megengedett. Az a játékos, aki taktikai okból megy az ellenfele és a labda közé, egészen addig nem követ el szabálytalanságot, amíg a labdát megjátszható közelségen belül tartja, és a karjával vagy testével nem tartja távol ellenfelét. Ha a labda megjátszható közelségben van, akkor az ellenfele a játékost testtel sportszerűen támadhatja.
A játék újraindításának késleltetése a kártya felmutatása miatt
Ha a játékvezető elhatározta, hogy felmutat egy kártyát, akár figyelmeztetni vagy kiállítani egy játékost, a játéknak nem szabad újraindulni, amíg a szankcionálást el nem intézte.
Figyelmeztetés sportszerűtlen magatartásért
Különböző körülmények esetén kell a játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni. Például, ha egy játékos
? a közvetlen szabadrúgást maga után vonó 7 szabálytalanság valamelyikét felelőtlenül követi el
? taktikai okból szabálysértést követ el, hogy egy ígéretes akciót megakadályozzon vagy szétdaraboljon
? taktikai okból visszatartja ellenfelét, hogy elhúzza őt a labdától, vagy megakadályozza abban, hogy a labdát megszerezze
? kezezi a labdát, hogy ezzel megakadályozza az ellenfelét, hogy a labdát birtokába vegye, vagy egy támadás kifejlődjék (kivéve a saját büntetőterületén lévő kapust)
? kezezi a labdát, hogy megpróbáljon gólt elérni (függetlenül attól, hogy sikerült-e a próbálkozása vagy nem)
? megpróbálja becsapni a játékvezetőt azzal, hogy sérülést színlel, vagy tetteti, hogy szabálytalankodtak ellene (szimulálás)
? a játék folyamán a játékvezető engedélye nélkül helyet cserél a kapussal
? cselekedete a játék iránti tisztelet hiányát mutatja
? megjátssza a labdát, miközben lesétál a játéktérről, miután engedélyezték neki a játéktér elhagyását
? szavakkal zavarja ellenfelét a játék folyamán vagy az újraindításakor
? nem engedélyezett jeleket helyez a játéktérre
? szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy amikor a labda játékban van, fejjel, mellel, térddel stb. odajátszhatja kapusához a labdát azért, hogy kijátssza a szabályt. Függetlenül attól, hogy a kapus érinti-e kézzel a labdát vagy sem, mert a szabálytalanságot a mezőnyjátékos követi el, aki ki akarja játszani a 12. szabály betűjét és szellemét.
A játék közvetett szabadrúgással indul újra.
A játék közvetett szabadrúgással indul újra.
? szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy a szabály kijátszásával, a szabadrúgás végrehajtása során a kapusához játssza a labdát. A játékos figyelmeztetése után a szabadrúgást meg kell ismételni.
A gól ünneplése
Megengedhető, hogy a gólt elérő játékos kimutassa örömét, de az ünneplés nem lehet túlzott.
A gól indokolt ünneplése megengedett, de nem támogatandó a megkoreografált gólöröm gyakorlata, amely túlzott időhúzást eredményez, és a játékvezetőket utasítást kapnak, hogy az ilyen esetekben avatkozzanak közbe.
A játékost figyelmeztetni kell, ha
? a játékvezető véleménye szerint olyan gesztusokat tesz, amely provokatív, gúnyolódó vagy indulatokat szító
? az elválasztó korlátra (kerítésre) mászással ünnepli a gólt
? a fején keresztülhúzza a mezét, vagy a mezével elfedi a fejét
? a gól ünneplésekor maszkkal vagy más, hasonló tárggyal eltakarja a fejét vagy az arcát.
A gólöröm közben a játéktér elhagyása önmagában még nem egy figyelmeztetendő szabálytalanság, de lényeges, hogy a játékosok térjenek vissza a játéktérre, amint ez lehetséges.
A gólörömmel kapcsolatban a játékvezetőktől elvárjuk, hogy a megelőzés és a józanész gyakorlatát kövessék.
Szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozás
Figyelmeztetni kell azt a játékost, aki tiltakozik (szóban vagy másként) a játékvezető ítélete ellen.
A csapatkapitánynak, noha felelős csapatának magatartásáért, a játékszabályok szerint nincsenek különleges jogai.
A játék újraindításának késleltetése
A játékvezetőknek figyelmeztetni kell azon játékosokat, akik késleltetik különböző eljárásokkal a játék újraindítását, mint például
? rossz helyről végzi el a szabadrúgást avval a céllal, hogy a játékvezető megismételtesse
? bedobáshoz készülődik, majd átengedi a dobást egy csapattársának
? amikor a játékvezető megállítja a játékot, elrúgja, vagy elviszi a labdát
? túl sokat késlekedik a szabadrúgás vagy bedobás elvégzésével
? amikor lecserélik, késlekedik a játéktér elhagyásával.
? összetűzést idéz elő úgy, hogy szándékosan megérinti a labdát, miután a játékvezető a játékot megállította.
Következetes szabálysértés
A játékvezetőknek mindenkor fel kell készülni azokra a játékosokra, akik következetesen megsértik a szabályokat. Különösen azt kell felismerniük, amikor a játékos különböző szabálytalanságokat követ el. Ilyenkor is figyelmeztetni kell, mert következetesen megsérti a szabályokat.
Nincs megadva a szabálysértésekhez egy konkrét szám, amelyet a ?következetesség? vagy előfordulások számának mintájaként neveztek ki ? ez teljesen elbírálás kérdése, amellyel a játék hatékony irányítását kell
elérni.
Súlyos szabálytalanság
Egy játékos súlyos szabálytalanságban vétkes, ha egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz a labdáért vívott küzdelemben, amikor a labda játékban van.
Azt a lábbal támadást, amely veszélyezteti az ellenfél testi épségét, súlyos szabálytalanságként kell büntetni.
Bármely játékos, aki a labdáért vívott küzdelemben támadja ellenfelét elölről, oldalról vagy hátulról, használja egyik vagy mindkét lábát túlzott mértékű erőbevetéssel és veszélyezteti ellenfelét, súlyos szabálytalanságban vétkes. A súlyos szabálytalanságok esetén ne alkalmazzanak előnyszabályt, hacsak nincs ezután egy nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A játékvezető akkor állítsa ki a súlyos szabálytalanságban vétkes játékost, amikor a labda legközelebb játékon kívülre.
A súlyos szabálytalanságban vétkes játékost ki kell állítani, és a játékot közvetlen szabadrúgással kell újraindítani arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) vagy
büntetőrúgással (ha a szabálysértés az elkövető büntetőterületén belül történt).
Erőszakos cselekedet
Egy játékos erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz nem a labdáért vívott küzdelemben.
Akkor is erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy csapattársa vagy bármely más személy ellen túlzott mértékű erőbevetés vagy kegyetlenséget alkalmaz. Erőszakos cselekedet történhet akár a játéktéren, akár annak határain kívül, amikor a labda játékban vagy játékon kívül van.
Az erőszakos cselekedet esetén ne alkalmazzanak előnyszabályt, hacsak nincs ezután egy nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A játékvezetőnek akkor kell kiállítania az erőszakos cselekedetben vétkes játékost, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül.
Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy az erőszakos cselekedet gyakran tömegjelenethez vezet, ezért aktív közbeavatkozással meg kell próbálni ezt megelőzni. Ki kell állítani azt a játékost, cserejátékost vagy lecserélt játékost, aki erőszakos cselekedetben vétkes.
A játék újraindítása
? Ha a labda játékon kívül volt, akkor a játék az előző ítéletnek megfelelően indul újra.
? Ha a labda játékban volt, és a szabálytalanság a játéktéren kívül történt:
? ha a játékos már a játéktéren kívül volt, és ott követi el a szabálytalanságot, akkor a játék labdaejtéssel indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontjá